Endometriózis-diéta

Az endometriózis terápiájának étrendi kiegészítése

Az endometriózis kezelése kiterjedtségétől, a plakkok elhelyezkedésétől és a fennálló szubjektív panaszoktól függően, a legtöbb esetben műtéti beavatkozást vagy gyógyszeres terápiát igényel. Az életmód- és étrendi változtatások hatékony kiegészítői lehetnek ezeknek a módszereknek, fontos szerepet játszhatnak hatékonyságuk növelésében.

Az érintettek körében az egyik legnépszerűbb étrendi irányvonal a gluténmentes diéta. Fennálló cöliákia (autoimmun eredetű gluténérzékenység) vagy ritkább esetben nem cöliákiás gluténérzékenység esetén valóban szükséges gluténmentesen étkezni. Ilyenkor kizárólag ezáltal csökkenthetők a fehérjetermészetű glutén által kiváltott autoimmun folyamatok, gyulladások a szervezetben. Ugyanakkor más esetekben nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a gluténmentes diéta hatékonyan javítaná az endometriózis tüneteit. Előfordulhat azonban, hogy a gabonafélék elhagyásával mégis javul a páciens közérzete, ilyenkor feltételezhetjük, hogy egy másik, gabonákban is előforduló kémiai vegyület, az összetett szénhidrátként funkcionáló fruktán emésztése nem megfelelő, ez izgatja a bélrendszert, így fokozva a kismedencei szervek érzékenységét, fájdalmát.

A gabonafélék mellett a tejet és a tejtermékeket is nagyon sok endometriózissal diagnosztizált mellőzi. Felnőttkorban ugyan ritkábban, de előfordulhat tejfehérje-allergia, amely esetben nem javasolt a tej és a belőle készült élelmiszerek fogyasztása. A tejben található tejcukor (laktóz) nem megfelelő emésztésének hátterében az azt bontó enzim (laktáz) hiánya áll. Ez lehet genetikai alapú, de sok esetben szerzett (pl. fertőzések utáni, egyéb emésztőrendszeri betegségek következtében kialakuló), illetve a kor előrehaladtával is csökkenhet a laktáz termelése. Ilyenkor a laktózmolekula emésztetlenül halad végig a tápcsatornán, így hasonlóan a korábban említett, elégtelen fruktánemésztéshez, hasmenést, puffadást okoz, amely a belek térfogatát növelve ingerli az itt található számos idegvégződést, ezzel kiváltva a fájdalmat, érzékenységet.

Amennyiben azonban a tej emésztésével nincs problémánk, nem érdemes mellőzni a fogyasztását, hiszen számos vitamin és ásványi anyag, illetve könnyen hasznosuló fehérje található meg benne. Egyes kutatások szerint pedig kifejezetten gyulladáscsökkentő hatású; ez fokozottan igaz a fermentált tejtermékekre. Érdemes megbízható, kisebb gazdaságokból vásárolni, ahol antibiotikumtól és egyéb hozamnövelő anyagoktól mentes takarmánnyal etetik az állatokat, illetve mellőzni az olyan tejtermékeket, amelyek különféle ízesítő- és adalékanyagokat tartalmaznak. Részesítsük előnyben a natúr termékeket! Laktózintolerancia esetén pedig bátran fogyasszunk laktózmentes termékeket!

A paleo étrend is sokak körében népszerű. Ez az életmód nagyon szigorú alapokra épül, alacsony szénhidráttartalom, magas fehérje- és zsírbevitel jellemzi. Az étrendet követők kizárják a gabonaféléket és az alternatív gabonákat, a magas keményítőtartalmú élelmiszereket, a tejtermékeket, cukrokat, feldolgozott élelmiszereket, korlátozzák az olajos magvakat, helyettük sok húst, halat, tojást, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak. Ez elsőre egészségesnek tűnhet, és gyakran átmeneti javulást eredményez, hiszen egy fennálló emésztési zavar, intolerancia esetén az esetlegesen problémás élelmiszer-összetevő (pl. a már ismert laktóz vagy fruktán) elhagyásával enyhülhetnek a panaszok. A sok restrikció azonban gyakran vezet tápanyaghiányhoz és alultápláltsághoz, illetve pszichésen is rendkívül megterhelő lehet. Továbbá az alacsony rostbevitel és a magas fehérje- és zsírfogyasztás növeli számos szív- és érrendszeri betegség kockázatát, az átmeneti javulást követően pedig akár fokozhatja is az endometriózisos panaszokat.

Viszonylag gyakoriak az emésztési zavarok, és sokaknál állapítanak meg ún. irritábilisbél-szindrómát (IBS) is az endometriózis mellett. Amennyiben biztonsággal kizárható az endometriózis bélrendszeri kiterjedtsége, és nem szükséges műtéti eltávolítás, specifikus diétával rendkívül jól kezelhetők ezek a panaszok. Bizonyos „kereső” étrendekkel gyorsan és biztonságosan feltérképezhetjük, milyen élelmiszerek okozhatnak problémát, és személyre szabott tervet tudunk felállítani. Ilyen a FODMAP-szegény diéta is, mely a „fermentábilis oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok” szavak kezdőbetűiről kapta a nevét. Ezek olyan szénhidrátok, melyek a bélrendszerben egyéntől függően, különböző mértékben hajlamosak fermentálódni, azaz erjedni, ami a vékonybélben fokozott vízvisszatartással, a vastagbélben pedig a bélbaktériumok által intenzívebb gáztermeléssel jár, ezek pedig széklettel összefüggő panaszokat, hevesebb bélmozgásokat és puffadást okozhatnak.

A FODMAP-szegény étrendnek három fázisa van. Az első fázisban alacsony szinten tartjuk a fermentábilis (erjedésre képes) élelmiszereket, ez jellemzően 2–6 hétig tart, amíg el nem érjük a tünetek javulását. Amennyiben ez nem áll be, nem indokolt tovább folytatni a diétát, vélhetően más jellegű probléma áll fenn. A második fázisban egyesével visszavezetjük a különböző csoportokat, szorosan monitorozva a páciens esetleges tüneteit, és meghatározzuk azokat az élelmiszereket, melyeknek irritáló hatásuk van a szervezetre. Így a harmadik fázisra már megismerjük, mely élelmiszereket nem tolerál a páciens, ezek figyelembevételével beállítjuk az egyénre szabott, magas antioxidáns-tartalmú, a gyulladás csökkenését támogató étrendet.

Dietetikai szakemberként minden esetben arra törekszünk, hogy minél kevesebb ételt, élelmiszert kelljen mellőznie a páciensnek. Az étkezésével is elősegítheti, hogy tünetei csökkenjenek, és minél teljesebb életet élhessen endometriózissal is.

Hosszú távon, a már ismert ételérzékenységeket, emésztési zavarokat, egyéb fennálló betegségeket és igényeket is figyelembe véve olyan étrend összeállítása a célunk, amely kiegyensúlyozott, antioxidánsokban és telítetlen zsírsavakban gazdag, a toleranciaküszöbhöz mérten rostdús és a legkevésbé megterhelő a páciens számára. Ezzel, számos egyéb jótékony hatás mellett, támogathatjuk a gyulladáscsökkenést, a felhalmozódott ösztrogén kivezetését, az emésztési panaszok által fokozott fájdalom és diszkomfort csökkentését, és az esetleges mikrotápanyagok (ásványi anyagok és vitaminok) hiánya okán jelentkező méhizomgörcsöket, egyéb panaszokat.

Az ajánlás alapvetően magában foglalja a bőséges és változatos zöldség- és gyümölcsfogyasztást, a teljes értékű gabonafélékből és alternatív gabonákból készült ételeket; fehérjeforrásként édes- és sós vízi halak, fehér, zsírszegény húsok, tojás és alacsony zsírtartalmú tejtermékek javasoltak. A halak mellett telítetlen zsírsavakban gazdagok az olajos magvak és a jó minőségű, hidegen préselt növényi olajak, melyek kiváló gyulladáscsökkentő hatásúak – ügyeljünk rá, hogy utóbbiakat ne érje magas hőhatás! Alkalmazzunk minél változatosabban természetes fűszereket, zöldfűszereket, fogyasszunk gyógyteákat! Mellőzzük az általában adalékanyagokat is tartalmazó, feldolgozott élelmiszereket, legyünk mértéktartóak a vörös húsokkal, a magas zsír- és cukortartalmú ételekkel és a finomított szénhidrátokkal!

Az interneten böngészve számos, endometriózisban javasolt étrendi tanácsot találhatunk, melyek sokszor indokolatlanul szigorúak, illetve gyakoriak az ellentmondások is. Ezek amellett, hogy veszélyeztetik a normál tápláltsági állapotot, fokozhatják a szorongást, és nagy pszichés nyomást okozhatnak. Súlyosabb esetben akár táplálkozási zavar és az egyes ételektől való félelem is kialakulhat.

Minden esetben kérjük dietetikus segítségét, egyedül ne kezdjünk kizáró, korlátozó étrendekbe, mert ezek szakszerűtlenül kivitelezve akár további problémákat, súlyosabb tüneteket is okozhatnak. A dietetikai konzultáció során egy részletes anamnézisfelvételt és a fennálló panaszok kikérdezését követően, a páciens szubjektív igényeihez is igazodva határozzuk meg, milyen étrendi ajánlás javasolt, illetve mennyi időre és milyen mélységekben érdemes azt alkalmazni.