Feldolgozott élelmiszerek

A modern társadalomban a feldolgozott élelmiszerek mindennapjaink részévé váltak. Az élelmiszeripar fejlődése lehetővé tette, hogy széles választékban elérhetőek legyenek különféle gyorsan elkészíthető vagy azonnali fogyasztásra alkalmas ételek, amelyek előállítása gyors, kényelmes, és ugyanakkor a jól megszokott ízélményt kínálják.

De hogyan befolyásolja a feldolgozás az élelmiszerek tápanyagtartalmát, és milyen hatással lehet az egészségünkre?

Ahhoz, hogy jobban megértsük, miként hatnak egészségünkre a feldolgozott élelmiszerek, először a fogalom pontos jelentését érdemes tisztázni. Lényegében feldolgozott élelmiszernek minősül minden olyan élelmiszer, amelyet valamilyen módon megváltoztatnak a természetes állapotához képest.

A feldolgozás önmagában nem egészségtelen eljárás. Gondoljunk csak bele, vannak olyan nyersanyagok, amelyek természetes, nyers formájukban emberi fogyasztásra alkalmatlanok, például az állati hús, a gabonaszemek stb. vagy a földből kihúzott zöldség, ami megfelelő tisztítás és előkészítés hiányában kórokozók forrása lehet. Tehát a feldolgozás magában foglalja azokat a fizikai és kémiai eljárásokat, amelyek célja az élelmiszer fogyaszthatóságának megkönnyítése, eltarthatóságának meghosszabbítása és ízének, állagának módosítása.

Annak alapján, hogy a nyersanyag milyen szintű feldolgozottságon megy át, mielőtt az asztalunkra kerül, négy kategóriába sorolhatjuk az élelmiszereket:

1. Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek

Ezek az élelmiszerek alig változnak meg eredeti állapotukhoz képest. Ilyenek például a megtisztított, összedarabolt zöldségek, gyümölcsök, húsok, őrölt gabonaszemek vagy a pasztőrözött tej. Ez a feldolgozási szint érdemben nem befolyásolja az élelmiszer tápanyagtartalmát.

2. Minimálisan feldolgozott konyhai alapanyagok

Olyan élelmiszerek, amelyek a természetből származnak, és kisebb változáson mennek keresztül. Önálló fogyasztásuk nem jellemző, főként ízesítésre, állagjavításra használjuk. Például: ecetek, olajok, állati zsír, méz, cukor, só, fűszerek stb.

3. Feldolgozott élelmiszerek

Az első két kategória vegyítésével készülnek. A legtöbb feldolgozott élelmiszer 2–5 összetevőből áll, a feldolgozatlan alapanyagok összetettebb változataként. Akár önmagukban is fogyaszthatóak. Például: sajtok, befőtt, lekvár, sonka, tészta, friss kenyér és pékáruk, házi kekszek stb. Idesoroljuk az otthon készült ételeket is, annak ellenére, hogy akár 5-nél több összetevőből is állhatnak, hiszen adalékanyagot nem tartalmaznak.

4. Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Azok a feldolgozott élelmiszerek, amelyek pluszadalékanyagok (pl. mesterséges színezékek, tartósítószerek, ízfokozók, emulgeátorok, stabilizátorok stb.) hozzáadásával, több feldolgozási lépéssel, több alapanyag felhasználásával készülnek (általában 5-nél több összetevőjű élelmiszerek). Jellemzően kis költséggel, nagy mennyiségben gyártják. Gyakran fogyasztásra készek, vagy minimális előkészítést igényelnek, kényelmi termékek. Ebbe a csoportba tartozik az üdítő, a csoki, a jégkrém, a tartós kenyér és pékáru, a bolti kekszek és sütemények, a bolti dzsemek, a margarin, a sajtkrém, a kockasajt, az instant ételek, az alapporok, a gabonapelyhek, a halrudacska, a gyorséttermi ételek stb.

Mire figyeljünk élelmiszereink megválasztásakor?

Alapvetően az élelmiszerek feldolgozása nem feltétlenül egészségtelen, hiszen ezek a folyamatok teszik lehetővé, hogy a természet adta nyersanyagok az ember számára fogyaszthatók legyenek, és minél változatosabban tudjuk elkészíteni őket. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy minél több és bonyolultabb feldolgozási folyamaton megy keresztül egy nyersanyag, annál valószínűbb, hogy veszít beltartalmi értékeiből. Például a konzervált zöldségek és gyümölcsök gyakran kevesebb vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, mint a friss változataik. A turmixolás, pépesítés vagy pelyhesítés roncsolja a növényi rostokat, ezáltal gyorsítva a szénhidrátok felszívódását.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában magas hozzáadott cukor-, só- és zsírtartalommal rendelkeznek. Gyakran telített és transzzsírsavakban gazdagok, amelyek fokozzák a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos elváltozások, illetve számos egyéb krónikus betegség kockázatát. Az adalékanyagok túlzott bevitele összefüggésben állhat a hormonrendszer zavaraival, emésztő- és idegrendszeri problémákkal.

Törekedjünk arra, hogy minél több teljes értékű ételt fogyasszunk, és lehetőség szerint főként saját magunk készítsük el ételeinket, otthoni körülmények között is alkalmazható feldolgozási folyamatokkal. Az ultrafeldolgozott élelmiszerekre pedig tekintsünk kényelmi, alkalmanként fogyasztandó lehetőségként.