Skip to main content
Cikkeink írásainkDietetikusunk tollábólEdvi-Komjáti Ivett

Edvi-Komjáti Ivett dietetikus: Táplálkozás várandósság idején

Edvi-Komjáti Ivett dietetikus

 

Táplálkozás várandósság idején

 

A várandósság különleges életszakasz, amely során a női szervezet működése számos szempontból átalakul. Ebben a kilenc hónapban nemcsak a hormonális és az anyagcsere-folyamatok változnak, hanem a tápanyagigény is megnő, ezért a táplálkozás szerepe különösen felértékelődik. A kiegyensúlyozott, tudatos étrend ebben az időszakban nemcsak az anya jóllétét támogatja, hanem a magzat egészséges fejlődéséhez is jelentősen hozzájárul. A tudatos táplálkozás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy az étrend alkalmazkodjon a szervezet változó igényeihez és az egyes trimeszterek eltérő kihívásaihoz.

Az étrend alapjai

A várandósság teljes időszaka alatt három alapelv szerint érdemes összeállítani az étrendet: a fokozott élelmiszer-higiénia, a változatosság és a rendszeresség mentén.

A fokozott élelmiszer-higiénia jelentősége ebben az időszakban különösen nagy, hiszen a kismama szervezete ilyenkor fogékonyabbá válik a fertőzésekre, valamint a placentán keresztül átjuthatnak a kórokozók és a toxinok a magzathoz is. Ezért kiemelten fontos a megfelelő konyhai higiéné, az alapanyagok alapos megmosása, a nyers és készételek elkülönítése, valamint az állati eredetű élelmiszerek megfelelő hőkezelése. A figyelmet ilyenkor nemcsak az alapanyagok minőségére, hanem azok biztonságos tárolására és elkészítésére is ki kell terjeszteni.

A rendszeres étkezés és a jól kialakított étkezési ritmus várandósság alatt kiemelt jelentőségű. Az étkezések közötti túl hosszú szünetek fokozhatják az émelygést, az ingerlékenységet, valamint a hirtelen fellépő éhséget, és a túl alacsony vércukorszint is veszélyes lehet. Ezért sokak számára kedvező lehet, ha a napi három főétkezés mellett egy-két kisebb köztes étkezés is helyet kap a napirendben.

A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás nemcsak a szükséges tápanyagok megfelelő bevitelét támogatja, hanem annak esélyét is mérsékli, hogy az élelmiszerekben esetlegesen jelen lévő káros anyagok (pl. növényvédő szerek, nehézfémek) a tartósan egysíkú étrend miatt felhalmozódjanak a szervezetben.

Tápanyagok

A megváltozott tápanyagigény hátterében a magzat növekedése és fejlődése, valamint az anyai szervezetben történő élettani alkalmazkodási folyamatok állnak.

A szénhidrátok szervezetünk elsődleges energiaforrásai, hiszen belőlük jutnak sejtjeink a működésükhöz szükséges glükózhoz. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségben szerepeljenek az étrendben. Nemcsak a túlzott, hanem a túl alacsony szénhidrátbevitel is kedvezőtlen lehet, hiszen felboríthatja a szervezet egyensúlyát és az anyagcsere-folyamatokat is. A mennyiség mellett ugyanakkor a minőségre is nagy hangsúlyt kell helyezni. A finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátokban bővelkedő étrend hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet az anyagcserére, és hozzájárulhat a vércukorszint intenzív ingadozásához, valamint az ödémásodás fokozódásához is. Érdemes ezért előnyben részesíteni a komplex, rostban gazdag szénhidrátforrásokat, például a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszereket, és a változatosság jegyében alternatív gabonákat is beépíteni az étrendbe, mint a köles, a hajdina, a quinoa, a zab vagy a magasabb rosttartalmú rizsfélék, mint például a barnarizs. Emellett célszerű arra törekedni, hogy minden főétkezés jelentős részét képezzék a zöldségek, és kis étkezésekre válogassunk a szezon gyümölcseiből!

A megfelelő fehérjebevitel várandósság alatt kiemelt jelentőségű, hiszen a fehérjék nélkülözhetetlenek a szövetépítéshez, így az anyai szervezet alkalmazkodásához és a magzat fejlődéséhez egyaránt. A hangsúly itt is a változatosságon van. A húsfélék mellett érdemes legalább heti egy alkalommal halat is fogyasztani. A tejtermékek közül a túró, a görög joghurt, a skyr és a soványabb sajtok kiváló fehérjeforrások, emellett a tojás is rendszeresen helyet kaphat a mindennapi étrendben. Felvágottak választásakor célszerű a rövid összetevőlistájú, magas hústartalmú, megfelelően hőkezelt sonkaféléket előnyben részesíteni. A növényi fehérjeforrásokról sem érdemes megfeledkezni: a hüvelyesek és a belőlük készült élelmiszerek, például a tofu, valamint a gabonák, az alternatív gabonafélék és az olajos magvak szintén értékes részei lehetnek a kiegyensúlyozott várandóssági étrendnek. Vegetáriánus és vegán étrend esetén különösen fontos, hogy ezeket kellő tudatossággal és alapossággal kombináljuk össze, hogy minden szükséges aminosavat biztosítani tudjunk a szervezet számára.

Zsiradékok esetén várandósság alatt is elsősorban a minőség számít. A legkiválóbb források a telítetlen zsírsavakban gazdag és magas antioxidáns tartalmú növényi olajok, mint például az extra szűz olívaolaj, lenmagolaj, dióolaj, tökmagolaj, repceolaj stb., de fogyasszunk napi rendszerességgel sótlan olajos magvakat, és legalább hetente egyszer halakat vagy tengeri herkentyűket is – melyek a legkiválóbb ómega-3 zsírsav forrásaink.

A zsírosabb fogások ezzel szemben inkább csak alkalmanként kerüljenek az étrendbe. A bő olajban sült ételek, a nehezebb, pörköltes alapú fogások, a zsíros húsok és felvágottak, valamint a tejszínes vagy vajas ételek gyakori fogyasztása hozzájárulhat a vérzsírok tartós megemelkedéséhez, ezáltal hosszú távon növelhetik a szív- és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség kockázatát.

Várandósság alatt a mikrotápanyagok iránti igény is megnő. Köztük az egyik legismertebb a folát. Megfelelő bevitele már a fogantatást megelőző időszakban is lényeges, a várandósság első heteiben pedig kiemelt jelentőségű, mivel szerepet játszik a velőcső záródásának folyamatában és az idegrendszer fejlődésében. Éppen ezért a természetes folátban gazdag alapanyagok, például a sötétzöld leveles zöldségek, a hüvelyesek, bizonyos gyümölcsök, olajos magvak és a gabonafélék rendszeres fogyasztása különösen fontos, ugyanakkor sok esetben a célzott pótlásról is gondoskodni kell.

A vas szintén meghatározó tápanyag a várandósság alatt. A megnövekedett vértérfogat, valamint a magzat fejlődése miatt a szervezet vasigénye nő, így könnyebben alakulhat ki hiányállapot. Ennek következménye lehet a fáradékonyság, a gyengeség, a sápadtság vagy a vérszegénység. A vasbevitel szempontjából előnyösek lehetnek a húsfélék, a halak, a tojás, a mélyzöld vagy pirosas-lilás színű zöldségek és gyümölcsök – ugyanakkor a felszívódás több tényezőtől is függhet. Étrend-kiegészítőkkel történő pótlása csak laborral alátámasztott hiány esetén indokolt.

Fontos szerepet kap a magnézium, a kalcium és a D-vitamin is. Előbbi hiánya méhösszehúzódásokat és görcsös végtagfájdalmat okozhat, ezért már az első trimesztertől kezdve javasolt a kiegészítése. Mennyiségét fokozatosan, az igényekhez igazítva növeljük a szülés előtti hetekig.

A kalcium és D-vitamin pedig többek között hozzájárul az egészséges csontanyagcseréhez, valamint a D-vitaminnak jelentős szerepe van a hormonrendszer megfelelő működésében is. A kalcium elsősorban a tej és tejtermékek, valamint olajos magvak, hüvelyesek, vékony csontozatú halak és kalciummal dúsított élelmiszerek révén vihető be, míg a D-vitamin esetében az étrendi források mellett a napfénynek is kiemelkedő jelentősége van. Mivel viszonylag keveset tartózkodunk természetes fényben, ezért a legtöbb várandós D-vitaminból is kiegészítésre szorul.

A magzatvédő vitaminok biztonsággal alkalmazhatók. Érdemes azonban olyan terméket választani, amely régebb óta a piacon van, és a megfelelő kutatások és a szakirodalom igazolja hatását. Az extrém dózisokat tartalmazó termékeket kezeljük óvatossággal!

Trimeszterenkénti sajátosságok

A várandósság táplálkozási szempontból sem tekinthető teljesen egységes időszaknak. Az egyes trimeszterekben eltérő testi változások, panaszok és szükségletek kerülhetnek előtérbe, ezért az étrenddel kapcsolatos szempontok is változhatnak. Éppen ezért a három alapelven túl (fokozott élelmiszer-higiénia, rendszeresség és változatosság) alkalmazkodni kell a szervezet aktuális igényeihez.

Az első trimesztert sok esetben a hányinger, az émelygés, az étvágytalanság vagy az ételundor határozza meg. Ilyenkor nem az a legfontosabb, hogy minden étkezés tökéletesen megtervezett legyen, hanem az, hogy a kismama megtalálja azokat az ételeket és azt az étkezési ritmust, amelyeket jól tolerál és esetleges panaszait is elviselhetőbbé teszik. Sokat segíthetnek a kisebb, gyakoribb étkezések, fontos, hogy ne várjuk meg, amíg erős éhség jelentkezik. Általában jobban tolerálhatók az egyszerűbb, könnyebben emészthető fogások, érdemes kerülni a zsíros élelmiszereket, valamint a nagyon intenzív ízű és illatú ételeket. Sok várandós a főtt ételeket inkább langyosabb vagy hűvösebb hőmérsékleten viseli jobban, a savanykás ízek gyakran enyhítik a panaszokat.

A második trimeszter általában kiegyensúlyozottabb szakasz. A kezdeti panaszok sokaknál enyhülnek, az étvágy rendeződik, így könnyebbé válhat a változatosabb, tudatosabban felépített étrend kialakítása. A közérzet javulásával ebben az időszakban az étkezési ritmus stabilabbá válik, és nagyobb hangsúly kerülhet a megfelelő tápanyagbevitelre. Ilyenkor különösen jól megalapozható egy olyan étrend, amelyben rendszeresen szerepelnek zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, jó minőségű fehérje- és zsiradékforrások, és megfelelő mennyiségű folyadék. A várandósgondozói protokoll szerint ezekben a hetekben (általában a 24. hét körül) történik meg a cukorterhelés, amellyel a terhességi cukorbetegség fennállását vizsgálják. Cukorbetegség esetén precízen beállított, egyénre szabott diétára van szükség.

A harmadik trimeszterben ismét új szempontok jelenhetnek meg. A növekvő magzat és a szervezet fokozott terhelése miatt nagyobb figyelmet igényel a megfelelő tápanyag-ellátottság, miközben a teltségérzet, a gyomorégés vagy az emésztési panaszok megnehezíthetik a bőségesebb étkezéseket. Ilyenkor a többszöri kisebb adagok és a tudatos étkezési ritmus, valamint az alapos rágás kiemelkedően fontos lehet. Javasolt étkezések után egy kis testmozgást, sétát beiktatni, illetve mellőzni az étkezést közvetlenül lefekvés előtt. A túl zsíros, erősen fűszeres vagy nehezen emészthető ételek tovább fokozhatják a panaszokat.

Ideális hízás a várandósság alatt

A várandósság alatti testsúlygyarapodás természetes élettani folyamat, ugyanakkor annak mértéke egyéni tényezőktől függ. Nem ugyanaz tekinthető ideálisnak mindenkinél: a javasolt gyarapodást elsősorban a várandósság előtti testtömegindex alapján érdemes megítélni. Alacsony BMI esetén nagyobb, normál BMI mellett közepes, túlsúly vagy elhízás esetén pedig visszafogottabb súlygyarapodás tekinthető megfelelőnek – ezek alapján az általános tartomány 4–17 kg között alakul.

A súlygyarapodás üteme sem egyenletes a teljes várandósság alatt. Az első trimeszterben általában kisebb mértékű változás várható, míg a második és harmadik trimeszterben fokozatosabb, kiegyensúlyozottabb gyarapodás jellemző. Normál BMI esetén a második és harmadik trimeszterben átlagosan heti körülbelül 0,2–0,45 kg gyarapodás tekinthető megfelelőnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a várandósság alatti hízás nem esztétikai kérdés. A túl kevés és a túlzott gyarapodás is hordozhat kockázatot, ezért nem a szigorú kontroll, hanem a reális, szakmailag megalapozott követés a cél. A legfontosabb, hogy a testsúly alakulását mindig a várandós nő egyéni tulajdonságaival, a kiindulási állapottal, az aktuális trimeszterrel és kismama közérzetével és egészségi állapotával együtt értelmezzük.

A várandósság hónapjai alatt az étkezés jóval többet jelent egyszerű napi rutinnál. Része annak a gondoskodásnak, amely egyszerre irányul az anyai szervezetre és a fejlődő magzatra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az étrend összeállításánál nemcsak az elegendő energiabevitel számít, hanem az is, hogy a mindennapi táplálkozás biztosítsa azokat a tápanyagokat, amelyek ebben az időszakban kiemelt jelentőségűek. A tudatosság a gondos alapanyag-választásban, a sokszínű étrendben, a kiegyensúlyozott étkezési ritmusban, szükség esetén pedig a személyre szabott szakmai támogatás igénybevételében jelenik meg. Nem a tökéletesség a cél, hanem olyan tápláló, biztonságos és rugalmas étrend kialakítása, amely ebben a változásokkal teli időszakban is valódi támogatást tud nyújtani.

EDVI-KOMJÁTI IVETT

Dietetikus

NAP
RENDELÉSI IDŐ
Hétfő 13:00 – 19:00
Csütörtök 8:30 – 16:30

2020-ban végeztem a Semmelweis Egyetemen dietetikusként. Már egyetemistaként is orvosaink mellett dolgoztam a Maternity Magánklinikán. Ez az időszak rendkívül meghatározó volt számomra, hiszen ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a dietetika mely területeivel szeretnék foglalkozni: szívügyemnek tekintem a női egészség és jóllét támogatását.
Jelenleg a Monash University FODMAP képzését csinálom, hiszen célom, hogy még specifikusabban támogathassam az endometriózissal küzdő nőket.

Szeretettel várom pácienseinket az alábbi problémákkal:

  • policisztás ovárium szindróma (PCOS)
  • inzulinrezisztencia
  • endometriózis
  • termékenység támogatása életmóddal
  • várandósság alatti étkezés
  • terhességi cukorbetegség
  • nőgyógyászati műtétek előtti és utáni étrendi teendők
  • menopauza
  • testsúlynormalizálás (fogyást támogató és roboráló étkezés)
  • általános dietetika, életmódváltás