Vashiány és vérszegénység a várandósság és a szülés időszakában

Várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére – még a fejlett országokban is – a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány. A háttérben más, a várandóssággal össze nem függő okok is lehetnek, pl. vérképzőszervi betegség és gyomor-, bélbetegségek. Ez utóbbiak észrevétlen, folyamatos vagy vissza-visszatérő vérzéssel vezetnek anémiához.

A vas a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző vérfesték (hemoglobin) nélkülözhetetlen alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a szervezet valamennyi sejtjéhez, így a méhlepényhez és a magzat számára is. Vashiány esetén csökken a hemoglobin szint, az oxigénellátás. Ez a magzat méhen belüli fejlődésének elmaradásához, alacsonyabb születési súlyhoz, koraszüléshez vezethet.

MENNYI A NAPI VASSZÜKSÉGLET?

Egy felnőtt nő napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás során ez megduplázódik, 30 mg-ra nő. A vashiány nem feltétlenül jelent vérszegénységet, azonban a várandósság vége felé, amikor a magzati vaskészlet feltöltődik, egyre több vas vonódik ki az anyai szervezetből, így anyai anémia léphet fel.

A VASHIÁNY HATÁSA A MAGZATRA ÉS AZ ÚJSZÜLÖTTRE

A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. A vas ugyanis elengedhetetlen a magzati idegrendszer, és valószínűleg más oxigén-érzékeny szerv fejlődéséhez is. Komoly figyelmeztetést jelent egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány. A várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44% -al nagyobb volt az esély autizmusra, 37% -al nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. Ha csak a 30. hét után volt megállapítható a vérszegénység, egyik betegség kockázata sem emelkedett.

Egy másik vizsgálat szerint a várandósság alatt meglévő vashiány növeli a csecsemők első életévében a nehézlégzés, kisgyermekkorban az asztma kialakulásának esélyét.

Az anyai vashiány az újszülött első 3 élethónapjában a vörösvérsejtek képződésének zavarát is okozhatja, és hatással lehet érzelmi-, pszichés- és mozgásfejlődésére is.

A VASHIÁNY HATÁSA AZ ANYAI SZERVEZETRE

Általánosságban elmondható, hogy a várandósok 30-50%-a eleve alacsony vastartalékkal rendelkezik. A vashiány hátterében a legkülönbözőbb okok állhatnak:

• gyulladásos bélbetegségek (pl. Chron-betegség)
• egyéb krónikus gyulladásos megbetegedések (vese-, epeproblémák, orr-melléküreg gyulladások)
• autoimmun betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, cöliakia)
• légúti asztma
• vegetáriánus/vegán étrenden élők
• lisztérzékenység
• tinédzser életkor
• rossz szociális helyzet
• rövid idő (12-18 hónap) telt el az előző szülés óta
• ikerterhesség
• transzfúziót visszautasítók (vallási- vagy egyéb meggyőződésből)

A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság jelentkezik, csökken a koncentrálóképesség, a stressz-tűrő- és védekező-képesség. Változik a hőszabályozás, a hidegérzet nő. Gyakori a szapora szívverés, légszomj és/vagy szédülés. Hajhullás, körömelváltozások észlelhetők. Szülés után gyakrabban fordul elő depresszió, a szoptatási készség csökkenése.

Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeklampszia kialakulásának esélye, és megnő a korai méhlepényleválás, a szülés körüli súlyosabb vérvesztés lehetősége is.

VASPÓTLÁS

Vaspótlást minden esetben laboratóriumi ellenőrzés mellett szabad végezni, mivel a felesleges vasbevitel is káros lehet – a méhlepény korai elöregedéséhez, ezáltal koraszüléshez vezethet.

Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni. Ha a leendő várandós valamelyik rizikócsoportba tartozik, laborvizsgálatot követően már a fogantatás előtt célszerű a vasraktárak feltöltése.

A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szokványos vaskészítmények többsége kevéssé szívódik fel és gyakori mellékhatásokkal bír, úgymint hányinger, fémes szájíz, gyomortáji és/vagy hasi fájdalom, hasmenés, szorulás, széklet-elszíneződés.

A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz. Alkalmazható cöliakia esetén is. Egy kapszula 30 mg elemi vasat és a felszívódás javítása céljából 70 mg C-vitamint tartalmaz.

Naponta 1 kapszula elegendő, bármely napszakban bevehető, optimálisan étkezés előtt 1 órával, vagy étkezés után 2 órával.

A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak, melyek Klinikánkon rendelkezésre állnak. Így megfelelő indikációk mellett az intravénás bevitel Klinikánkon hozzáférhető.

VASBEVITEL – ÉTRENDI TANÁCSOK

A vasbevitel legegyszerűbb módja a vasban gazdag táplálékok fogyasztása, bár az élelmiszerekkel bevitt vasmennyiségnek csak kb. 15%-a szívódik fel. Várandósság idején a vas-szükséglet duplájára nő, ezért a várandós az étrendjét a vasbevitel szempontjait is szem előtt tartva állítsa össze.

Vasban gazdag állati és növényi eredetű ételek egyaránt hozzáférhetők. Az állati eredetű (ún. hem) vasat a szervezet hatékonyabban tudja felhasználni, mivel az 2-3x gyorsabban szívódik fel, mint a növényi eredetű (ún. non-hem) vas. Ezenkívül, a húsokban vannak olyan anyagok, melyek a non-hem vas felszívódását is elősegítik.

MAGAS VASTARTALMÚ ÉTELEK

Hem-vasat tartalmaznak:

• vörös húsok (marhahús, sertéshús, bárányhús)
• fehér húsok (pulyka, csirke, hal)

A máj különösen magas vastartalmú, azonban ugyancsak magas A-vitamin-tartalma miatt várandósság alatt, vasbevitel céljából fokozott fogyasztása nem javasolt.

Non-Hem-vasat tartalmaznak:

• tojás
• cékla
• olajos magvak (különösen a mandula, paradió)
• aszalt gyümölcsök (különösen a füge és a sárgabarack)
• zöld növények: brokkoli, kel, káposzta

A hüvelyesek szintén magas vastartalmúak (bab, lencse, borsó, csicseriborsó), azonban fitát-tartalmuk is magas, mely a vas hasznosulását gátolja. A spenót vagy a sóska vastartalmának felszívódását pedig a bennük lévő oxalátsavak akadályozzák.

A non-hem tápanyagokból származó vas hasznosulását segíti a C-vitamin (aszkorbinsav) és más, savas közeget biztosító anyag is. Ezért a vaskészítményeket érdemes narancslé kíséretében, a zöldsalátákat pedig citromlével meglocsolva fogyasztani.

Az étkezés után röviddel fogyasztott tea, kávé a tanninok miatt gátolják a vas felszívódását. De kerülni kell a tejet is, ugyanis a benne lévő kálcium is gátolja a vas felszívódását.