Az összeállítás Hupuczi Petronella: „Terhesség és szülés idős korban” című írása alapján készült, amely a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle (szerk. Papp Zoltán) 2012-es évfolyam 1. füzetében jelent meg.
HA A VÁRANDÓS ÉDESANYA 35 ÉVNÉL IDŐSEBB
Az elmúlt évtizedek szülészeti gyakorlata alapvető változásokon ment keresztül. Ezek jelentős része az asszisztált reprodukciós technikák elterjedésének és azok fejlődésének köszönhetők. Ehhez természetesen hozzájárultak a társadalmi változások is, mint az első gyermek vállalásának átlagosan egy évtizeddel későbbre tolódása. A női karrier elfogadása, a nemi szerepek összemosódása, a később kötött házasságok illetve párkapcsolatok következtében nem ritka, hogy napjainkban a gyermekvállalás a 4-5. évtizedre tolódik. Ebben az életszakaszban a fogamzás több szempontból is nehézséget okozhat. A harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség, évente 3-5%-kal csökken a teherbeesés esélye, igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg. A nők a 20-as életéveikben 12-15% valószínűséggel vetélnek el, ez az arány 40 év felett az 50%-ot is eléri.
MINDEZEK MIND AZ ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓ ESETÉN,
mind a természetes fogamzás során megfigyelhetők. Gyakori az anovulatiós (tehát a tüszőérés nélküli) ciklus, meghatározó jelenség a korai petefészek-kimerülés. Ezekben az esetekben asszisztált reprodukciós technikák segítségét kell igénybe venni. A lombikprogram során a megtermékenyülési arány 40 év alatt 45 % körüli, 40 év felett viszont csak 15%-nak adódik. Ha a hazavitt gyermek arányokat nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet, a fiatalabb csoportban 40%, míg az idősebb nőknél csak 5-7%. A különböző meddőségi kezelési eljárások során a csökkenő eredményesség egyik meghatározó oka a romló petesejtminőségben keresendő. A petesejt-adományozás szükségessége 40 év felett exponenciálisan nő, míg 35 év alatt 5%, addig 45 év felett ez az arány 77%. A kromoszóma-rendellenességek 35 év felett jelentős kockázati tényezőt jelentenek, elsősorban a triszómiák (számfeletti kromoszómával rendelkező állapotok) gyakorisága emelkedik.
Az életkorral együtt járó változásoknak tehát komoly egészségügyi következményei vannak. Az idősebb életkorban vállalt várandósság magasabb kockázatot jelent mind az édesanya mind a magzat számára.
Az idősebb („előrehaladott”) anyai életkort a 35. életévtől számítja a szakirodalom. Az utóbbi években bevezetésre került egy újabb meghatározás, amely az igen előrehaladott életkorra, a 45 év felettiekre vonatkozik.
Az Egyesült Államokban a 30 év feletti nők gyermekvállalási aránya az 1960-as évektől napjainkig háromszorosára, azaz 8,6%-ról 25,4%-ra nőtt. A növekedés a 35 év felettieknél hatszoros (1,3%-ról 8,3%) és a 45 év felettieknél 15-szörös (0,1%-ról 1,5%).
Az anyai életkor emelkedése Európában is megfigyelhető, különösen Nyugat- és Dél-Európában. A 35 év felett szülő nők aránya Lengyelországban is számottevően magasabb (11%). Az ilyen idős korban gyermeket vállalók aránya éppen a legalacsonyabb termékenységi arányt mutató két dél-európai országban: Spanyolországban és Olaszországban a legmagasabb (18%), de 15–17%-ot tesz ki Svédországban, Hollandiában és Svájcban is.
A Tárki adatai szerint 1990-2000 között hazánkban a harminc évesnél idősebb kismamák aránya 18 százalékról 29 százalékra emelkedett. Az elmúlt másfél évtizedben 4,3 évvel nőtt az anyák átlagos életkora, amely 2008-ban az első gyermeküket szülő nőknél 27,4 év volt, illetve az egyetemet végzett nők átlagosan 30 éves koruk körül hozták világra első gyermeküket. Ehhez hasonló az anyai életkor átlaga Közép- és Kelet-Európa más országaiban. Ezzel szemben Dél-Európában már 30, Észak- és Nyugat-Európában pedig 29 év a szülő nők átlagos kora.
A NÖVEKVŐ VESZÉLYEK AZ ANYA ÉLETKORÁNAK ELŐREHALADÁSÁVAL
Ma már több közlemény foglalkozik az idősebb anyai életkorban vállalt terhességek kimenetelével. Egy 2007-ben megjelent közleményben több mint 8 millió élveszülést vizsgáltak 30 és 54 év között szült nők körében. Az eredmények szerint az átlagos születési súly alacsonyabb volt az idősebb korcsoportokban. A legnagyobb valószínűséggel kialakuló szövődmények a 45 év feletti először szülők körében a 30-34 éves korosztályhoz képest a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és a 32. hét előtti koraszülés. A császármetszés gyakorisága először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest. A szülés utáni nagyfokú vérvesztés valószínűsége kb. másfélszeres a 45 év feletti terhesek körében. A császármetszés kiugróan magas arányában szerepet játszik a műhibaperek miatti defenzív orvosi döntéshozatal, a nehéz hüvelyi szülés traumatizáló hatásától és a magzat agykárosodásától való félelem, és csak kisebb mértékben a hüvelyi szülés után esetleg kialakuló süllyedéses panaszok megelőzése.
EGY MÁSIK TANULMÁNYBAN 131 ELŐSZÖR TERHES,
45 év feletti szülő nő adatait dolgozták fel. A várandós nők életkora 45 és 65 év közötti, átlagéletkoruk 48,3 év volt. Az esetek 31,2 %-ában krónikus alapbetegség mellett jött létre a terhesség, mint pl. krónikus magas vérnyomás, pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, vérképzőszervi és kardiológiai betegségek.
A terhességet 93,9%-ban császármetszéssel fejezték be. Az 50 év feletti nők valamennyien császármetszéssel szültek. Az átlagos születési súly 2592 gramm volt. Az alacsony születési súly az életkor előrehaladtával az 50 év feletti nők között 68,5%-ban fordult elő, szemben a 45-49 év közöttiek 34,9%-ával.
Egy harmadik vizsgálatsorozatban 5487 várandós nőt követtek nyomon különös tekintettel az igen idős anyai életkorban kiviselt terhességek sorsára. Azt találták, hogy 45 év felett a krónikus anyai betegségek és a praeeclampsia (magas vérnyomással, fehérjevizeléssel járó „mérgezéses” betegség) gyakrabban fordulnak elő, mint fiatalabb életkorokban. A szülésvezetés módja az esetek döntő részében a császármetszés (78,5%) volt, de ugyanakkor gyakrabban fordult elő szülés után súlyos vérzés, láz és vérátömlesztés szükségessége. A császármetszések javallatai az anya kérésére végzett műtét, előzetes császármetszés, lepénytapadási rendellenességek, medencevégű fekvés és a koraszülés voltak. A fentiek miatt hosszabb kórházi ápolásra volt szükség. A magasabb koraszülési arány következtében a koraszülött intenzív osztályon való elhelyezés is gyakoribb volt (10,7%). A terhességek kimenetele természetesen az 50 év feletti terhesek között volt a legrosszabb.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az idősebb életkorban (különösen a 45 év felett) vállalt terhességek aránya csak kis részt képez az összes élveszületéshez viszonyítva. Számuk azonban szignifikánsan nőtt az utóbbi évtizedben, különösen a petesejt-adományozás lehetősége és ezzel az asszisztált reprodukciós technikák folyamatos fejlődésének köszönhetően. Az idősebb anyai életkorban kiviselt terhességek magasabb egészségügyi kockázatának oka, hogy ebben az életkorban a krónikus betegségek már manifesztálódnak, csökkent a szív- és érrendszeri terhelhetőség és a terhesség okozta változásokhoz való alkalmazkodási képesség. További megpróbáltatást jelent a későn gyermeket vállaló házaspárok számára, hogy a magzati kromoszóma-rendellenességek száma is magasabb, mint a 30 évnél fiatalabbak körében. Az idős korban vállalt terhességek előtt a házaspár részletes tájékoztatása szükséges a lehetséges anyai és magzati kockázatokról. A 45 éves kor felett vállalt terhességekben általában szükség van amniocentézisre (magzatvízvétel az anya hasfalán keresztül) és a magzatvízsejtekből magzati kromoszómavizsgálatra.
Magának a várandósságnak a gondozása olyan szülészeti egységek feladata, ahol rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az ilyen betegek komplex ellátásában, hiszen ezekben az esetekben több, szélesebb körű diagnosztikai eljárás igénybevételére lehet szükség. Gyakrabban kell számolni ebben az életkorban kórházi ápolás szükségességével, nagyobb a valószínűsége a császármetszésnek.
Természetesen az igen idős korban vállalt terhességeknek nemcsak a nehézségeit kell számba venni, hanem az előnyeit is. Ezek az átlagosnál is tudatosabban vállalt terhességek, a gyermekek olyan környezetbe születnek, ahol anyagi biztonság várja őket, nagyobb odafigyelés veszi őket körül.