A szülészeti vérzések a fejlődő országokban ma is az anyai halálozás, a fejlett országokban pedig a szülés körüli szövődmények vezető tényezői. Az összes szülést tekintve 5 %-ban fordulnak elő, amely azt jelenti, hogy minden negyedik percben elveszítünk egy édesanyát a világon, azaz évente 140 ezer nő hal meg szülés körüli vérzés következtében. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a vérzés súlyosságának valós felismerése majdnem mindig késik, mivel a várandóssággal együtt járó élettani változások nehezítik a diagnózist, emellett az ellátásért felelős csapat a legtöbb esetben alábecsüli a vérzés mértékét. A helyi protokollok hiánya, a társszakmák elégtelen kommunikációja tovább nehezítik a megfelelő kezelést. A fentiek miatt ma is komoly kihívást jelent a várandós nők ellátásában résztvevők jól szervezett együttműködése.
A SZÜLÉSZETI VÉRZÉSEK TÍPUSAI, OKAI
A szülészeti vérzések klinikai szempontból négy csoportba oszthatóak:
- A méh izomzatának ellazulása. Ennek okai lehetnek például az elhúzódó szülés, ikerterhesség, fertőzés, gyulladás, több magzatvíz.
- Méhlepényi rendellenességek, például elöl fekvő lepény, lepényleválás, mélyen tapadó lepény
- Szülési sérülések pl. hüvely, a gát sérülése, a méh repedése
- Véralvadási zavarok pl. veleszületett vérzékenység, DIC, véralvadásgátló gyógyszerek
VÁLTOZÁSOK A VÉRALVADÁSBAN A VÁRANDÓSSÁG SORÁN
A várandósság alatt a véralvadás fokozódik, amely a terminusra éri el a maximumát. Ez azt jelenti, hogy néhány alvadási faktor kivételével (V., XI., és XIII.) minden alvadási faktor szintje megemelkedik. Ez különösen vonatkozik a fibrinogén szintre, a von Willebrand és VIII. faktorra, melyek szintje a kétszeresére emelkedik. A fiziológiás fibrinogénszint a terhesség végére 4-6 g/l, amelynek normál tartománya a nem terhes populációban csak 2-4 g/l. Az emelkedett fibrinogénszint ellensúlyozza a várandósság során fiziológiásan is gyakran csökkenő vérlemezkeszámot, így az enyhe fokú alacsony vérlemezkeszám nem jár klinikai következményekkel.
A fokozott alvadási állapot mellett a szülésre éri el a plazmatérfogat a maximumát, ezzel is felkészíti a szervezet az anyát a szüléssel együtt járó vérvesztésre.
A fiziológiás hígulás miatt relatíve nagy mennyiségű vérvesztés esetén is hiányozhatnak a vérvesztés jellegzetes klinikai tünetei. A shock jelek: alacsony vérnyomás, szapora szívműködés csak jelentős vérvesztésnél, azaz 1500 ml meghaladó vérvesztésnél jelentkeznek.
Definíció szerint súlyos szülés körüli vérzésről beszélünk (PPH) 1500 ml feletti vérvesztés vagy több mint 4 egységnyi vérszükséglet esetén.
FIBRINOGÉN
A közelmúltban több vizsgálat felhívta a figyelmet a fibrinogén jelentőségére, mint prognosztikai tényezőre, a szülés körüli vérzések ellátása során.
A fibringént a máj termeli és a szervezetben nincs raktára. Vérzés esetén az összes véralvadási faktor közül ez csökken a leggyorsabban kritikus szintre. A fibrinogénszint csökkenése hamarabb bekövetkezik a terhességi normál szintről a többi alvadási faktorhoz képest, és bizonyos körülmények között ez 2 g/l alatti értéket jelent. Ma már evidencia, hogy a fibrinogénszint esése fontos prognosztikai faktora a szülés körüli vérzés súlyosbodásának. Számos szerző vizsgálata igazolta, hogy ha a fibrinogénszint 3 g/l alatti, de különösen 2 g/l-nél alacsonyabb, a vérzés korai fázisában súlyos progressziót jelent. Ugyanakkor a 4-5 g/l feletti szint esetén ettől nem kell tartani.
A fentiek miatt alapvető fontosságú a várandósság utolsó heteiben (36-38. hét) a fibrinogénszint ellenőrzése, mert annak értéke előjelezheti a szülés körüli vérzés fokozott kockázatát!