Dr. Hupuczi Petronella PhD, aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, igazgató
Szülészeti magánintézet vezetése a 21. század elején. Tapasztalatok a Maternity Magánklinika első 15 évében
Életem egyik legnagyobb szerencséje, hogy kezdő orvosként a Semmelweis Egyetem Papp Zoltán professzor által vezetett I. számú (Baross utcai) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára kerülhettem. Tanúja voltam az ezredfordulón, hogy egy kiváló orvos és menedzser által vezetett intézmény milyen sok mindent érhet el, szakmai, gazdasági és szervezeti szinten egyaránt. A Semmelweis Egyetem egyik legdinamikusabban fejlődő klinikáján dolgozva a szakmai fejlődésnek és a tapasztalatszerzésnek nem volt akadálya. Ez a számomra felhőtlen időszak Papp Zoltán professzor nyugdíjazásával alapjaiban változott meg. Igen nagy kérdés volt a „hogyan tovább?”. Professzor úr nem akarta elhagyni az országot, bár lettek volna lehetőségei, a hazai állami egészségügyben a jogszabályok értelmében vezető beosztásban nem vállalhatott munkát, maradt a magánegészségügy. Egy szülészeti magánklinika alapítása nekem is csábító gondolatnak tűnt. A megálmodott klinika alapításának viszontagságait professzor úr a vele készült interjúban részletesen elmesélte. Ezeknek a nehézségeknek én is tanúja és részese voltam. Végül is professzor úr határtalan munkabírásának és optimizmusának köszönhetően a klinika járóbeteg-rendelése 2010. március 1-jén, a fekvőbetegosztály működése 2010. július 1-jétől elindult. Az alapítás és a kezdeti, meghatározó és kritikus évek igen elismert és tapasztalt vezető tudását igényelték. Professzor úr folyamatosan azon dolgozott, hogy a klinika szakmailag és gazdaságilag is stabil lábakon álljon.
Visszagondolva a 15 évvel ezelőtti eseményekre, őszintén mondhatom, hogy az elsősorban érzelmi alapon meghozott elhatározás közgazdasági realitását nem lehetett megítélni. Az ország legnagyobb szülészeti-nőgyógyászati klinikáján dolgozva elképzelni sem tudtam, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor nem lesz elegendő páciensünk. Ide vonatkozó komoly tanulmányok nem álltak rendelkezésre, a fekvőbeteg-magánegészségügy még megszületőben volt. A magánorvoslás 90%-ban a lakásrendelőket jelentette. Munkatársaink, akik követtek minket a bizonytalanba, elsősorban mesterükben hittek, aki a korábbi évek tapasztalatai alapján mindig megküzdött minden nehézséggel. Nem csalódtak. Az első években minden betegnek nagyon örültünk, az első páciensek elsősorban professzor úr személye miatt keresték fel az intézményt, de betegeink és szülőnőink száma a jó hírünk terjedésével egyenletesen emelkedett. A Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika 2014-ben az Év Magánrendelője lett.
A klinika alapítója, Papp Zoltán professzor 75 éves korában, 2017-ben úgy döntött, hogy a klinika vezetését átadja. Számos tanítványa közül engem ítélt erre alkalmasnak annak ellenére, hogy jóllehet aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosként éveken át részese voltam a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak, de szülészet-nőgyógyászatból nem rendelkeztem szakvizsgával. Úgy ítélte meg, hogy a gyakorlatban éppen elég tapasztalatot szereztem mellette, távollétében helyetteseként nemegyszer kellett szülészet-nőgyógyászati kérdésekben állást foglalnom, sőt a szakmai veszélyhelyzetekben sokszor irányítója voltam a beteg sürgős ellátásának. Sokat tanultam tőle az innovatív irányító és szervező felkészültséget igénylő helyzetek kezelésében is, hozzá hasonlóan rendelkeztem egészségügyi menedzseri egyetemi végzettséggel. Döntése nagy megtiszteltetés és egyidejűleg nagy kihívás volt számomra.
Visszagondolva a 2010-es évek elejének gazdasági és társadalmi helyzetére, a klinika megalapítása meglehetősen „bátor”, merészen optimista vállalkozás volt. Bár abszolút értékben a születésszám sokkal nagyobb volt, mint napjainkban, azonban 2011 volt az első év, amikor az országos születésszám 90 ezer alá esett, és a fertilitási ráta 1,23 volt. Ez volt az elmúlt 25 év legrosszabb éve a fertilitási ráta szempontjából (1. táblázat és 1. ábra).
- táblázat Élve születések száma és teljes termékenységi arányszámok hazánkban (2001–2024) (Forrás: KSH)
| Év | Élve születés összesen | Termékenységi arányszám |
| 2001 | 97 047 | 1,31 |
| 2002 | 96 804 | 1,30 |
| 2003 | 94 647 | 1,27 |
| 2004 | 95 137 | 1,27 |
| 2005 | 97 496 | 1,30 |
| 2006 | 99 871 | 1,34 |
| 2007 | 97 613 | 1,31 |
| 2008 | 99 149 | 1,35 |
| 2009 | 96 442 | 1,32 |
| 2010 | 90 335 | 1,25 |
| 2011 | 88 049 | 1,23 |
| 2012 | 90 269 | 1,34 |
| 2013 | 88 689 | 1,34 |
| 2014 | 91 510 | 1,42 |
| 2015 | 91 690 | 1,45 |
| 2016 | 93 063 | 1,51 |
| 2017 | 91 577 | 1,51 |
| 2018 | 89 807 | 1,50 |
| 2019 | 89 193 | 1,51 |
| 2020 | 92 338 | 1,59 |
| 2021 | 93 039 | 1,61 |
| 2022 | 88 491 | 1,55 |
| 2023 | 85 225 | 1,51 |
| 2024 | 77 500 | 1,38 |
Ezek a statisztikai adatok a Maternity Klinika születésszámában is megmutatkoztak. Egy induló vállalkozás ilyen körülmények között nagyon nehezen tudott felépülni, ismertséget szerezni. Ekkor még az online marketing csak bontogatta szárnyait, a hagyományos marketingeszközök pedig nagyon költségesek lettek volna. A kezdeti nehézségek tehát halmozottan jelentkeztek. Szakmailag professzionális, de vállalkozóként amatőr, lelkes csapat próbálta meg elindítani az egészségügyi vállalkozását egy rendkívül pesszimista környezetben. Az első években néhány száz szüléssel kellett beérnünk. 2013-ban a Telki Magánkórház bezárása javította a Maternity Klinika születésszámát, ettől fogva ismertségünk is exponenciálisan nőtt, ami a születésszámunkban is megmutatkozott (2. táblázat és 2. ábra).
- táblázat A Maternity Magánklinika születésszámai (2010–2024)
| Év | Születésszám |
| 2010 | 92 |
| 2011 | 273 |
| 2012 | 367 |
| 2013 | 542 |
| 2014 | 771 |
| 2015 | 766 |
| 2016 | 915 |
| 2017 | 936 |
| 2018 | 915 |
| 2019 | 925 |
| 2020 | 1013 |
| 2021 | 1473 |
| 2022 | 1423 |
| 2023 | 1441 |
| 2024 | 1302 |
| Összesen | 13 154 |
Az ország gazdasági helyzetének javulása a születésszám országos stabilizálódásában is nyomon követhető. Ennek tudható be többek között, hogy a Maternity Klinika születésszáma 2016-tól tartósan 900 fölé emelkedett. Ez a korábban elképzelhetetlennek tűnő növekedés a klinikát is új kihívások elé állította.
Közeledve a Semmelweis Egyetemmel kötött bérleti szerződés lejártához, találnunk kellett egy új helyszínt, ahol a klinika zavartalanul folytathatta a működését. Hosszú, kitartó munka eredményeként találtunk rá a Királyhágó téri irodaházra, ahol 2017 végén kezdtük el a klinika új helyszínének kialakítását. Először a járóbeteg-rendeléseket helyeztük át, aztán fokozatosan egyre több területet vettünk bérbe az épületben. 2018 decemberében visszaadtuk a Semmelweis Egyetemnek a Kútvölgyi Kórház 5. emeletét, és már a fekvőbeteg-ellátást is a Királyhágó téren végeztük. Ma visszatekintve úgy gondolom, hogy 2019-ben dolgoztunk utoljára nyugodt körülmények között, aztán 2020-ban egymás után jöttek az újabb és újabb megpróbáltatások. 2020 volt talán a legtöbb nehézséggel járó év. A Covid–19-járvány miatt újra kellett szerveznünk a klinika életét a járványhoz alkalmazkodva. A biztonságos működés érdekében bevezetett intézkedések mellett állandó helyhiánnyal küzdöttünk, hiszen az állami kórházak a Covid–19-es esetekre fókuszáltak, így mind a születésszámunk, mind a műtéti számunk jelentősen megnőtt. Ez további bővítést tett szükségessé. Európai Uniós pályázatnak köszönhetően, megtakarításaink hozzáadásával sikerült a 3. emeletet fekvőbetegrészleggé alakítanunk, további családi és nőgyógyászati szobákat kialakítva. Ezzel jelentősen tudtuk növelni a fekvőbeteg-kapacitásunkat. Szükség is volt erre, hiszen az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a kormányzat családtámogatási rendszerének bevezetése következtében egyre több szülésünk volt. A 2. táblázatból és a 2. ábrából is látható, hogy 2020–2021–2022–2023-ban a születésszámunk már 1400 fölé emelkedett. Ez újabb próbatétel elé állított minket, hiszen előttünk volt a kérdés, hogy továbbfejlesztjük-e a Maternity Magánklinikát mind méretben, mind szolgáltatásokban, vagy maradunk az eddigi kis-közép méretű, egyszakmás intézmény. Mi az előbbi mellett döntöttünk. Hittünk a Maternity-gondolat erejében, a felépített brand erősségében.
2023 őszétől az egész épületet kibéreltük, ami igen jelentős anyagi terhet jelentett a gazdálkodásunkban. 2024 tavaszára a földszinten kialakítottunk egy négyrendelős gyermekgyógyászati járóbetegrészleget, és a 4. emeleten 10 nőgyógyászati szobát és két új műtőt hoztunk létre, terveink szerint 2025. augusztusi átadással. Ezzel a Maternity Klinika egy közel 6 ezer négyzetméteres kórházzá fejlődött néhány év alatt.
Ez a 15 év igen dinamikus hozzáállást kívánt tőlünk, de mi minden helyzetben optimistán tekintettünk a jövőbe, így most is ennek fényében döntöttünk a további fejlesztésekről. A külső környezet ismét pesszimistává vált, a gazdasági növekedés lelassult, a környezetünkben háborúk dúlnak. Mindezek következtében az országos születésszám több mint 10%-os csökkenést mutat az utóbbi két évben, amelyet klinikánk születésszáma is tükröz. A hurráoptimista időszak, amely a Covid–19-es évekre volt jellemző a magánegészségügyben, ma már a múlté. Nagyon körültekintőnek kell lennünk nap mint nap, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy betegeinket a legmagasabb szakmai színvonalon és professzionális szolgáltatással lássuk el, biztosítva ezzel a klinika hosszú távú működését.
Az elmúlt 15 évben nagyot változott a világ, nem elsősorban orvosszakmai okokból, sokkal inkább társadalmi szempontokból. Az internet világában mára mindenki szakértője lett saját betegségének, állapotának, jogosan akarnak a páciensek aktívan részt venni minden döntésben, ami az egészségükkel kapcsolatos. Emiatt az orvosok preferenciái is megváltoztak, azaz a maximális biztonságra törekednek. Így nem csoda, hogy gyakran éri az a vád a hazai szülészeti szakmát, hogy a szülésvezetési gyakorlat túlzottan medikalizálódott, és a szülés egyébként természetes folyamata felesleges orvosi beavatkozások áldozatává vált. A császármetszés gyakoriságának emelkedése azonban nemcsak magyarországi tendencia, hanem világszerte megfigyelhető. Jelenleg a világban a császármetszés gyakorisága 21,1%, és a trendek folytatódása esetén 2030-ra világviszonylatban császármetszéssel szül várhatóan a nők 28,5%-a, azaz majdnem minden harmadik nő műtéti úton hozza majd világra gyermekét. Ennek köszönhetően a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás már jelenleg is a császármetszés. Természetesen nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a növekedés hátterében alapvető demográfiai és egészségügyi tényezők mellett gazdasági, jogi, környezeti hatások is állnak. A gyermekszám csökkenésével nő az anyai átlagéletkor és az asszisztált reprodukciós módszerekkel fogant terhességek száma. Orvosi oldalról természetesen a döntést jelentősen befolyásolja a lehetséges műhibaperek fenyegetettsége is, és sok édesanya kifejezetten kéri a császármetszést a fájdalomtól való félelem miatt, a „fokozott biztonság” érdekében.
Magyarországon az anyai életkor meredeken nőtt az utolsó két évtizedben. Míg 1980-ban és 1990-ben is az első gyermek születésekor az édesanyák még 23 évesnél fiatalabbak voltak, addig a 2000-es évektől ez az érték jelentősen emelkedett, és már megközelíti a 30 évet.
A 20. század elején a kártérítési perek összesen 5%-ában történt orvosi mulasztás megállapítása. Ez az arány mára, száz évvel később, 90%-ra emelkedett, azaz döntően az egészségügyi intézményt marasztalják el a bekövetkezett káresemény miatt. Ezen egyszerű tények után csodálkozunk-e azon, hogy a szülészorvosi gondolkodás alapvetően megváltozott? Az orvosi döntési mechanizmust hazánkban is egyre inkább a kártérítési perektől való félelem is befolyásolja. Az sem meglepő, hogy ha megnézzük, mely szakmák ellen indul a legtöbb peres eljárás, akkor látható, hogy az első helyen a szülészet-nőgyógyászat áll, és csak ez után következik a plasztikai sebészet, a diagnosztikai tévedések és egyéb szakmák.
Megállapítható, hogy a magyar várandóstársadalom rendkívüli módon polarizált. A skála egyik végén azok a várandósok vannak, akik választott időpontban császármetszést szeretnének. A másik oldalon pedig azok, akik a háborítatlan otthonszülést preferálják, akár annak a veszélyeit is vállalva, a túlzott orvosi beavatkozások elkerülése érdekében. Ezen a széles skálán kell a szülészorvosnak biztonságos ellátást nyújtania pácienseinek úgy, hogy közben a szakma szabályait maximálisan betartva garantálja mind a magzat, mind az édesanya egészségét. Számos mozgalom indult a nők részéről a beavatkozásoktól mentes szülések érdekében. Nem könnyű feladat ezeknek az elvárásoknak is megfelelni.
A szabad orvos- és intézményválasztás lehetősége, és ezzel az egyéni preferenciák érvényesítése érdekében egyre több család választja szülése helyszínéül a magánszülészeti osztályokat. A magánszülészetek elsősorban a fővárosra koncentrálódnak. A növekedés 2020-tól volt látványos a Covid–19-pandémia miatt, majd az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény 2021. januári bevezetése újabb lendületet adott a növekedésnek. A fent vázolt elvárások az orvostársadalom részéről is paradigmaváltást igényelnek. A korábbi paternalista szemlélet a mai világban már nem állja meg a helyét. Az orvosoknak is nyitottaknak kell lenniük a páciensek egyéni kívánságaira, megpróbálva teljesíteni azokat természetesen úgy, hogy megfeleljenek az orvosszakmai elvárásoknak is. Ez azonban a 21. század orvosaitól nyitottságot, empátiát és komoly kommunikációs tudást igényel, ami nem kis elvárás.
Vezetőként alapvető feladatom, hogy a páciensek elégedettségét biztonságos ellátásukkal és a lehető legjobb szolgáltatással biztosítsuk úgy, hogy az orvosaink és a munkavállalóink is megtalálják számításaikat az intézményben. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a befektetői érdekekről sem, azaz a klinika stabil gazdálkodása, a profitábilitás megőrzése alapvető feltétele céljaink elérésének. Ebben nagyon sok segítséget és bizalmat kapok a betegektől, az orvoskollégáimtól és a munkatársaimtól, és nem utolsósorban a tulajdonosoktól. Megnyugtató és megtisztelő számomra, hogy nem egy kérdésben ma is számíthatunk az alapító Papp Zoltán professzor tapasztalatára és támogatására, aki rendíthetetlen támaszt jelent a Maternity család mindennapjaiban.
