
Az én Maternity-történetem
Kedves Olvasó!
Engedje meg, hogy megosszam korábbi betegségem, tüneteim és gyógyulásom történetét, az endometriózis előtti és utáni időszakot, hogy reményeim szerint mindenki számára hamarabb felismerhető és kezelhető legyen ez a súlyos és nagyon változatos, alattomos tüneteket okozó betegség.
42 éves közgazdász és egy csodálatos, 10 éves kislány édesanyja vagyok. Genetikailag örökölt tejérzékenységemtől eltekintve mindig is egészséges, életerős és tettre kész nőnek éreztem magam, míg az endometriózis fel nem bukkant a szervezetemben, egészen pontosan a jobb oldali petefészkemben.
Bár egyre többet hallani erről a betegségről, sajnos sokan nem tudják, mit is jelent pontosan és legfőképpen azt, hogy mik a tünetei. Felismerni nagyon nehéz, ahogy az az én esetemben is történt, ugyanis számos olyan problémát okoz a testünkben, amiket soha nem is hoznánk más betegséggel összefüggésbe.
Ez nálam sem történt másként, mint hogy 2 évvel ezelőtt egyszerű emésztési problémáim lettek, ami azt jelentette, hogy kezdetben egyre nehezebben tudta az emésztőrendszerem tolerálni a marha- és sertéshúst, majd a babféléket, ezt követték a szójaalapú és tojással készült ételek. A sor addig folytatódott, hogy 2 év elteltével már szinte semmit sem tudtam enni (főleg nem félelem nélkül), csak a legdiétásabb ételeket, mivel mindentől olyan teljes hasat (alhasamtól a bordákig) érintő gyulladásom lett, hogy 1 hét fájdalommentesség után 4 napi fekvésre voltam ítélve, felkelni, járni és kiegyenesedni sem bírtam a hasi görcsöktől. 2 év alatt sorra követték egymást a különböző ételallergia-tesztek, vérvételek és emésztéssel kapcsolatos kivizsgálások, melyek mind negatív eredményt mutattak. A teljes kétségbeesés és értetlenség uralta a mindennapjaimat, nem volt magyarázat a rosszullétekre.
A 2 éven át tartó, jobb oldali derékfájás sem adott különösebben aggodalomra okot, mivel kinek nem fáj néha a dereka, főként, ha ülőmunkát végez és már elmúlt 40? Ez a tünet azonban szintén addig súlyosbodott, hogy már autót vezetni is nagyon fájdalmas volt hosszú távon.
Az extrém fáradékonysággal, állandó energiahiánnyal kapcsolatban szintén nem volt komoly gyanúm, nem tudtam semmilyen betegséggel sem összefüggésbe hozni, hiába éreztem magam egy 70 éves, fizikailag legyengült ember szintjén. Mindezt a táplálkozási kényszerdiétával indokoltam.
A menstruáció első 2 napjában bevett napi 1 fájdalomcsillapító sem tűnt vészhelyzetnek, mivel a legtöbben így teszünk enyhébb görcsök esetében. Semmilyen komolyabb fájdalmam nem volt a petefészek területén, és a menstruáció időszaka sosem esett egybe a már korábban említett hasi gyulladással, nem volt összefüggés!
Sötétben tapogatózni kétségbeejtő érzés, azonban végre fény gyúlt az alagút végén, amikor dr. Vida Gábor szülész-nőgyógyász – akinek kislányom 10 évvel korábbi, csodálatos születését köszönhetem szintén a Maternity Klinikán –, majd ezt követően az ő ajánlásával dr. Papp Szilárd szülész-nőgyógyász, endometriózis-specialista diagnosztizálta nálam a 13 cm kiterjedésű endometriózist a jobb oldali petefészekben. A kép végre kitisztult, a kontrasztanyagos alhasi MRI-vizsgálat, valamint dr. Papp Szilárd alapos ultrahangos vizsgálata a Maternity Klinikán mindenre rávilágított, az endometriózis átterjedt a jobb oldali petevezetékre, a méhtartó szalagra, hozzátapadt a végbél egy részéhez és a hasfalhoz egyaránt!
A hasi és emésztőszervi gyulladásokat a bél és hasfal endometriózisos érintettsége okozta, csakúgy, mint az összes többi tünetemet, így Benyovics Fanni koordinátorral – aki végig mindenben odaadóan támogatott – meg is találtuk a legkorábbi időpontot a műtétre a klinikán. Az operációt dr. Papp Szilárd és dr. Orbán Lajos végezte.
A sikeres műtétet követően egyre több problémám enyhült és szűnt meg, folyamatosan erősödöm és nyerem vissza az életerőm! Az ételekkel kapcsolatban azért nem ugrottam fejest a kútba! Szép fokozatosan hozom vissza a korábban kényszeredetten nélkülözött élelmiszereket, problémamentesen.
Bízom benne, hogy tapasztalataim és tüneteim alapján hamarabb gyanút fog minden nő, aki érintett lehet e betegségben, mert nem félelemkeltésből, hanem óvásból szeretném mindenki figyelmét felhívni a betegek egyre növekvő számára, amibe sajnos a saját ismeretségi köröm is beletartozik.
Szeretnék egyúttal hálás köszönetet mondani dr. Papp Szilárdnak kivételes szakértelméért, tapasztalatáért és figyelméért, amit a gyógyulás érdekében és a páciens jóllétéért megtesz, mert a kétségektől mentes bizalom, amit a doktor úr iránt mindvégig éreztem, számomra a legfontosabb! Szeretnék továbbá hálás köszönetet mondani dr. Orbán Lajos sebésznek a sikeres műtétért és kivételes szakértelméért, dr. Vida Gábornak a kedvességéért és kivételes szakértelméért, Benyovics Fanni koordinátornak az odaadó figyelméért és törődéséért, valamint a Maternity teljes személyzetének, akik munkájukkal a műtétemhez és felépülésemhez hozzájárultak!
Mit is kívánhatnék többet, mint jó egészséget mindenkinek!
Üdvözlettel:
Szélesi Beáta