Papp Zoltán professzor: A könyvtár mindig szentély volt számomra
Dr. Papp Zoltán professzor, a Maternity Klinika könyvtárának alapítója és névadója 2024. november 14-én, délután élvezetes előadás keretében mutatta be és adta át a megjelent nagyszámú munkatársnak a Papp Zoltán Könyvtárat.
A könyvtárak iránti vonzódásom az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem gyönyörű könyvtárában kezdődött, akkor, amikor Debrecenben 1960 szeptemberében elkezdtem orvosi egyetemi tanulmányaimat. A vizsgaidőszakokban heteken át mindig a 150 férőhelyes, impozáns olvasóteremben, a 104-es széken ültem és ott tanultam. Nem tudom, miért választottam ezt a széket, mindenesetre hat éven át hűséges maradtam hozzá. A „kossuthos” egyetemisták is tiszteletben tartották a helyfoglalásomat. A terem imponáló belmagassága lenyűgözött, az egész oldalfalat kitöltő, a sok diákemlékemet őrző Nagyerdő fáira tekintő, hatalmas üvegablakokon át világosságot, nyugalmat árasztva besütött a nap. Az olvasóterem reggel 8 órától este 8-ig volt nyitva, a díszudvar folyosóin tett egy-egy rövid körsétát leszámítva ennek minden percét igyekeztem kihasználni. Zárás után hazamentem az albérleti szobámba, és megpróbáltam minél előbb ágyba bújni. Doppingszereket nem használtam, kávét nem ittam, nem dohányoztam, éjszaka nem tanultam, de mindig kialudtam magam. Ez volt a titka a feltöltődésemnek, ez volt számomra a kávé meg a cigaretta. Aztán a következő napon reggel 8-tól pihenten vágtam neki az újabb napnak. A Kossuth-egyetem könyvtárában meggyőződhettem arról, hogy a „nagy tudású” kötetekkel megrakott polcok – a világtól félrevonulva – kitűnő környezetet biztosítanak az elmélyült tanuláshoz. Ez tehát a könyvtár 1. számú funkciója.
Amikor 1966 szeptemberében gyakornoki kinevezést kaptam a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára, új, kedvenc könyvtáram a klinika épületétől néhány perces sétára lévő, az egyetem alapító professzoráról elnevezett Kenézy Gyula Könyvtár lett. A Szülészeti Klinikára nagyon sok német és egyre több angol nyelvű szakmai folyóirat járt. A friss példányokat 1-2 héttel korábban a klinikára történő továbbítás előtt a Kenézy Könyvtárban már meg lehetett tekinteni. Ezzel a lehetőséggel én is gyakran éltem. Beszédtéma lett, hogy két ember miatt nem tudnak időben hazamenni a könyvtárosok, Rák Kálmán, a II. számú Belgyógyászati Klinika professzora és egy tanársegéd miatt a szülészetről. Ez én voltam.
A kurrens folyóiratokról kimutatást vezettem, nehogy egyet is elmulasszak. Minden engem érdeklő új közlemény adatait kartonlapokra írtam, és lyukasztóval jelöltem a lapok szélén a témákat. Amikor aztán egy-egy közleményemhez hivatkozásokat kerestem, akkor egy kötőtűt használva kiemeltem, helyesebben kiejtettem a témában megjelent korábbi közlemények kartonlapjait. A kötőtűmódszer a mai adathordozók birtokában már csak történelmi emlék. És emlék számomra a Kenézy Könyvtárban hosszú évek során eltöltött sok-sok óra is, mely a tudományos pályafutásomat megalapozta. Ma már az eddig megjelent 1398 tudományos munkámat sem tudnám kötőtűs módszerrel nyilvántartani, ezt most elvégzi minden kutató számára a Magyar Tudományos Művek Tárháza, az MTMT-adatbázis. (Hupuczi Petronella közbeszólása: „Akkor még ez évben kettőt írni kell, professzor úr!”) Hupuczi tanárnőnek válaszolom, hogy meglesz év végéig az 1400, mert egy könyvfejezet és az Orvosi Hetilapban egy tanulmányom megjelenése decemberre várható. A könyvtár 2. funkciója tehát a kurrens folyóiratok tanulmányozása, a szakirodalom követése, az ún. irodalmazás (ma már az adatbázisok böngészése) és a tudományos közlemények írása.
1990. július elején Budapesten, a Baross utcai Női Klinikán többek között egy lepusztult, valamikor patinás könyvtár fogadott, ahol a szekrények durván le voltak lakatolva, a könyvek pedig nem olvasásra, hanem inkább vetítéskor, a projektor alátámasztására szolgáltak. A könyvtáros Margó arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években senki nem kért lakatkulcsot, a lakatokat természetesen másnap leszereltettem, hátha csak a lakat volt az akadály. A régi könyvek megsemmisítése céljából központilag elrendelt leltározások során sikerült néhány könyvtári kuriózumot Semmelweis Ignác klinikájának múltjából annak idején megmentenem. Ezek a könyvek is itt vannak most velünk a könyvtárban. A Baross utcai Női Klinika könyvtárát egyébként sok lelkes fiatal munkatársammal sikerült felfrissítenem, végül is 17 éves igazgatóságom alatt a könyvtár használatának is köszönhetően több mint kétezer tudományos munka született a klinikán. Akkor még nem volt a korábban említett MTMT-adatbázis, a nemzetközi citációs kimutatások vastag köteteinek előfizetését csak egy-két egyetemi könyvtár engedhette meg magának. Ilyen volt a Baross utcához közeli Múzeum utcában található Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, ahová havonta átjártam, hogy kijegyzeteljem a tudományos munkáimra történt hivatkozásokat. Eddigi életem során közel 14 ezer tudományos munka hivatkozott valamelyik dolgozatomra, ezt ma már nem tudnám manuálisan követni. Megtanultam, hogy a könyvtár 3. funkciója az adatrengetegben való eligazodás. Ma már külön tudomány foglalkozik a tudományos teljesítmény mérésével, amely leveszi a terhet a kutatókról. A múlt század második felében útjára indított citációs adatbázisokból kiszámítják egy-egy kutató vagy egy-egy intézet tudományos munkáinak értékét és ezáltal azok értelmét.
Örülnék, ha a Maternity Klinikán dolgozó orvosok nemcsak a gyógyításban és az oktatásban lennének erősek, hanem a tudományos közlemények írásában is. Nem kell kétségbe esni, nem olyan hosszú az életem, hogy sokáig sanyargathatnám a kollégákat, de nem tagadom, hogy boldogan venném, ha bárkinek, különösen a rezidenseknek segíthetnék egy-egy közlemény megtervezésében és megírásában. Szívesen elmagyaráznám, hogy manapság a kötőtűs módszer helyett mikor és hányszor kell megnyomni az entert. Hupuczi igazgatónő kezdeményezésére mindenesetre elindult a tudományos munka is a klinikán. Örömmel csiszolgatok éppen ezekben a napokban az Orvosi Hetilapba szánt két kéziratot, amelyek a klinikánkon születtek, nevezetesen a 2023-as év perinatológiai eredményeiről, valamint egy choriocarcinomás beteg kivizsgálásáról és eredményes kezeléséről. Várom a következőket!
Megtisztelő számomra, hogy a Maternity Klinika könyvtára az én nevemet viseli annak ellenére, hogy még élek. Ezért a formabontásért elnézést kérek. Annyi előnye azért van, hogy itt vagyok, hogy így személyesen adhatom át Önöknek a Maternity Klinika újabb gyöngyszemét. Az itt található, valamint online elérhető gazdag ismeretanyag nemcsak a könyvtár fentebb említett három funkcióját képes teljesíteni, hanem színes környezete kitűnő lehetőséget biztosít klinikai eligazítások, megbeszélések, továbbképző rendezvények és előadások tartására, mint a jelen példa is mutatja. Átadom, és használják szeretettel. Legyen ez a könyvtár az Önök számára is szentély.
