Aneszteziológiai vizsgálat és konzultáció

Aneszteziológiai vizsgálatra és konzultációra a műtét időpontjának, a nőgyógyász által meghatározott és a pácienssel megbeszélt műtéti terv ismeretében kerül sor. Az optimális időpont a műtétet megelőző 10–14 nap, mivel így még lehetőség van kiegészítő vizsgálatokra, az elmaradt vizsgálatok pótlására, az esetleges gyógyszeres korrekciók megtételére.

Nagyobb műtétek előtt, ahol több szerv érintettsége is felmerül, az aneszteziológiai konzultációra korábban is sor kerülhet. A vizsgálóhelyiség a földszinti Stúdió területén található, időpontot interneten lehet foglalni. Mindig egy tapasztalt aneszteziológus szakorvos és adminisztrációs segítő áll a páciens rendelkezésére. A vizsgálatra és a konzultációra általában 20 perc szükséges és elegendő.

 A vizsgálat és konzultáció célja

A vizsgálat első megközelítésben megfelel egy szokványos belgyógyászati vizsgálatnak, azzal a fontos különbséggel, hogy az aneszteziológus ismeri a műtét menetét, az altatás szervezetre gyakorolt hatását, az esetleges komplikációkat. A páciens általános állapotának ismeretében kockázatfelmérés történik: a tervezett műtét, az ahhoz szükséges altatás vagy érzéstelenítés a tervezett időpontban biztonságosan elvégezhető-e. Kiemelt szempont a páciens pszichés felkészítése a műtétre és az altatásra. A páciens kérdésekkel fordulhat a vizsgálóorvoshoz, azokra készséggel válaszolunk. A páciens tájékoztatása, megnyugtatása a műtét sikerességének, a komplikációmentes gyógyulásnak fontos záloga. A vizsgálati lelet továbbá tájékoztatást ad az ellátószemélyzet minden tagja számára – az altatást végző aneszteziológus orvos és asszisztens, az ellátónővér, a gyógytornász információt kap a páciensről, fel tud készülni a szakterületéhez tartozó teendőkre.

Szükséges vizsgálati leletek, dokumentációk

Célszerű, ha az aneszteziológiai vizsgálatra és konzultációra a műtétet megelőző három héten belüli időpontot kér.

• Laboratóriumi vizsgálatok:
  • vérkép, máj-, veseműködésre vonatkozó leletek, ionvizsgálatok, vércukor (cukorbetegség esetén HbA1c is), CRP,
  • pajzsmirigyvizsgálatok közül TSH többnyire elegendő,
  • vérzéses panaszok, daganatgyanú esetén szérumvas-, transzferrin-szaturáció- és ferritinvizsgálat.

• EKG-vizsgálat minden páciens esetén. Ritmuszavar, kardiológiai problémák esetén (szívtáji szorító érzések, lezajlott szívinfarktus esetén vagy amennyiben szívkatéterezés történt, esetleg ritmusszabályozót visel) fél éven belüli kardiológiai vizsgálati lelet is szükséges.

• Mellkasröntgen: 1 éven belüli lelet elfogadható. Kezelt asztma, egyéb krónikus légzőszervi betegség esetén fél éven belüli felvétel. Amennyiben a páciens pulmonológiai gondozás alatt áll, a legutóbbi vizsgálati lelet.

• Vércsoport- és ellenanyag-vizsgálat: a műtét időpontjához képest 3 héten belüli. Gyakori kérdés: miért 3 héten belüli legyen a vizsgálat, holott a vércsoport életünk során nem változik? Ez így igaz, viszont a vérben lévő ellenanyagok a szervezetet ért külső behatásokra termelődnek, és mivel fehérjetermészetűek, 3 héten belül változhatnak, cserélődhetnek. Vannak tartósan megmaradó ellenanyag-féleségek is. Amennyiben ellenanyag-pozitivitás áll fenn, a páciens számára ún. választott vért kell biztosítanunk, melyhez a műtét előtti napon a pácienstől vérmintát kell vennünk.

• Korábbi orvosi vizsgálatok, kórházi zárójelentések dokumentuma. Az EESZT valóban használható információs rendszer, azonban csak abban az esetben, ha a leletek bekerültek a rendszerbe. Ezért biztonságosabb, ha írott formában is rendelkezésre állnak.

Ha valamilyen kérdése van, hasznos lehet, ha előre feljegyzi.

Mi történik a rendelőben?

A konzultáció során elsőként szükséges információ: milyen okból, mikor, milyen műtétre fog sor kerülni? A nőgyógyászati ambuláns lelet erre vonatkozóan pontos leírást ad: tartalmazza a műtét végzésének okát (ciszta, mióma, vérzészavar stb.) és a műtét tervezett módját is.

A beavatkozások a szervezetre rótt terheléstől függően kis- és nagyműtétek kategóriába sorolhatók. A kisműtétek a hüvely felől végzett, többnyire rövid időtartamú műtétek. A nagy kategóriába a has megnyitásával járó műtétek sorolhatók, melyek műtét közben akár vérzéssel is járhatnak, vagy lehetnek ún. kiterjesztett műtétek is (pl. endometriózis bélműtéttel). A has felől végzett műtétek esetén fontos szempont, hogy laparoszkópos vagy feltárásos (nyílt) műtét fog-e történni? A kétféle módszer ugyanis a szervezetre más-más terhelést jelent műtét közben, és van különbség a műtét utáni időszak lefolyásában is.

Fontos azonban megjegyezni: maga az altatás nem kategorizálható, tehát nincs kis-, közepes vagy mélyaltatás. Minden műtéthez ugyanolyan szempontok szerint végezzük: megfelelő fájdalomcsillapítás, az életfontos működések folyamatos megfigyelése és egyensúlyának fenntartása, valamint a tudat átmeneti elvétele, amellyel a műtét tudatos megélését kikapcsoljuk, azaz altatjuk a beteget.

A különbség az ún. légútbiztosítás formájában van: kisebb, rövidebb műtétek esetén a páciens saját maga lélegzik, az aneszteziológus a szabad légvételt arcmaszk vagy gége-/garatmaszk alkalmazásával segíti. Többször elhangzó kérdés: miért van szükség ezekre az eszközökre, ha úgyis saját magam veszem a levegőt? A válasz kézenfekvő: az altatás (narkózis) nem azonos az alvással. Alvás közben ugyanis minden reflexünk megmarad (nyelés, köhögés, légzésszámunk is többnyire a normálisnak megfelelő), altatás során azonban a gyógyszerek hatására csökken a légzésszám, a nyelv ellazul, és elzárhatja a levegő útját.

A has megnyitásával járó műtétek során a pácienst a légcsőbe vezetett tubuson (lélegeztetőcsövön) át szükséges lélegeztetni. Abban az esetben is szükség lehet lélegeztetőcső levezetésére, ha a páciens valamely egyedi sajátossága folytán a maszk alkalmazása nem biztonságos. Az aneszteziológiai vizsgálatnak tehát fontos része a légútbiztosítás lehetőségének felmérése (lásd később).

Korábbi műtéti beavatkozások, érzéstelenítések, altatások, az azokkal összefüggő esetleges panaszok, szövődmények megbeszélése.

Korábbi nagyobb betegségek, kórházi kezelések részletes megbeszélése. Például lezajlott szívinfarktus, tüdőembólia, trombózis, agyvérzés/ agyembólia esetei.

Az ismert és kezelt krónikus betegségek áttekintése. Leggyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség mint ún. rendszerbetegségek, valamint az asztmatikus panaszok és a pajzsmirigy-alulműködés. Esetleg ismételten előforduló gerinc- vagy egyéb ízületi panaszok.

Magas vérnyomás esetén rákérdezünk a szokványos vérnyomásra, az ún. komfortértékre (milyen vérnyomásnál érzi jól magát?), cukorbetegség esetén a szokványos értékekre. Amennyiben a páciens vérnyomás- vagy cukornaplót vezet, célszerű, ha magával hozza.

A rendszeresen szedett gyógyszerek részletes megbeszélése. Fontos, hogy a páciens pontosan ismerje gyógyszereit. Szükség van a készítmények pontos nevének, hatóanyag-tartalmának (mg, mikrogramm, gramm, egység) és a szedés gyakoriságának ismeretére. Ha több mint három gyógyszert szed, legjobb, ha gyógyszerlistát készít, és hozza magával.

Rákérdezünk az aktuális panaszokra, a terhelhetőségre, a leletek alapján esetleg célzott kérdésekkel (fáradékonyság, szívritmuszavarok, légzési nehézség stb.). Fizikális vizsgálat során kiemelt jelentőségű az ún. Mallampati-skála vizsgálata. A vizsgálat maga egyszerű: szájnyitást követően a nyelv kiöltését kérjük, és a száj-garat üregbe betekintve megbecsülhető, hogy az altatáskor szükséges, légútbiztosítást célzó eszközök (garat-/ gégemaszk, lélegeztetőcső) levezetése során előadódhat-e bármilyen nehézség.

Az adatok ismeretében megállpítható, hogy a páciens az adott műtétre és az ahhoz szükséges altatáshoz alkalmas-e, más szóval: a műtét és az altatás orvosszakmai szempontból vállalható-e.

Részletes tájékoztatást adunk továbbá az altatás menetéről, a műtét utáni fájdalomcsillapítás lehetőségeiről.

Az altatás mellett szükséges megemlíteni két további érzéstelenítési módszert, melyeket szintén alkalmazunk klinikánkon: az ún. gerincközeli érzéstelítés két formáját, a spinális és az epidurális érzéstelenítést. Mindkettő ún. regionális érzéstelenítés, azaz a fájdalmatlanságot nem a vénába adott gyógyszerek biztosítják, hanem a gerinccsigolyák közé adott érzéstelenítőszer. Műtét során, amennyiben a páciens a műtéti körülményeket nem szeretné megélni, kevés, vénába adott nyugtató gyógyszerrel tudunk segíteni. A spinális érzéstelenítés a gáttájékon vagy a hüvely felől végzett műtétek esetén jön szóba, és azon esetekben, ha az altatás kockázata fokozott (légútbiztosítási nehézség, bizonyos kísérőbetegségek).

Az epidurális érzéstelenítést az ún. nagyműtétek alkalmával javasoljuk. A műtét során, az altatás mellett érzéstelenítő/fájdalomcsillapító gyógyszert adunk a behelyezett vékony kanülbe. Az érzéstelenítés előnyét a páciens műtét után észleli: a kanülbe továbbra is rendszeresen adott fájdalomcsillapító jelentősen könnyíti a műtét utáni mozgást, légzést. Segít továbbá a bélrendszer működésének visszatérésében, mely nagyműtétek után, a lábadozás időszakában kiemelten fontos szempont.

Megbeszéljük az esetleges további tennivalókat:

• szükséges-e kiegészítő vizsgálat (laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat)? Ki fogja értékelni a leleteket: csak a műtétre kell hoznia, és az altatást végző aneszteziológus fogja megtekinteni? Vagy e-mailen küldje-e el a klinikának, és az ambuláns aneszteziológus fogja véleményezni és ő fog visszajelzést adni?

• szükséges-e a gyógyszerszedés módosítása, vagy szedje a korábbiak szerint szokott gyógyszereit? Milyen gyógyszereket vegyen be a műtét előtti napon és a műtét reggelén?

• szükséges-e vérnyomásnapló, cukornapló vezetése?

• amennyiben vérszegény, milyen lehetőségek vannak: vaspótlás tablettás vagy vénás formája szükséges és elegendő-e, esetleg műtét előtt vérátömlesztést kell kapnia?

• szükséges-e a műtéthez vérbiztosítás, vérválasztás?

A műtéti előkészítés fontos része a műtétet megelőző napon az ételés folyadékfogyasztás kérdése. A páciens konkrét leírást talál a vizsgálati lapon, itt most csak a lényeget kiemelve: a táplálékmegvonás nem több mint 6 óra (amennyiben bélműtét is fog történni, külön megbeszélés szükséges). Folyadékfogyasztás (szénhidrátdús, azaz cukrozott tea, szénsavmentes üdítő) a műtét tervezett megkezdése előtt 2 órával még megengedett. Kérjük, a részletekre vonatkozóan gondosan olvassa majd el az aneszteziológiai vizsgálati lelet utolsó fejezetét.

A vizsgálat és a konzultáció tehát a műtét előtti utolsó állomás, mely mind a páciens, mind a klinika műtétben és a műtét utáni ellátásban részt vevő valamennyi szakembere számára megteremti a biztonságot. Minden kérdésére válaszolunk, forduljon hozzánk bizalommal

Kérjük, a konzultációra hozza magával:

• korábbi orvosi vizsgálati leletei, zárójelentései
• laboratóriumi leletek
• vércsoport- és ellenanyag-vizsgálat lelete
• EKG
• mellkasröntgen
• gyógyszerlista
• vérnyomásnapló és cukornapló (amennyiben van)