A méhnyakrákszűrés és a lelet értelmezése

A nőgyógyászatra érkező legtöbb páciensnek ismerősen cseng a „rákszűrés” kifejezés, és tisztában van a fontosságával is. Emlékükben feldereng, amikor hallották, hogy „P2 lett, úgyhogy minden rendben”. De mit is jelent pontosan az a bizonyos rákszűrés? Melyek a legmodernebb lehetőségek, amik elérhetőek a Maternity Magánklinikán is, és miért nem fogja hallani a klinikát felkereső páciens az említett, „P2-es” kifejezést?

A nőgyógyászatban rákszűrés alatt a méhnyak döntően rosszindulatú elváltozásának szűrését értjük, emiatt egyúttal szeretnék egy tévhitet is eloszlatni: amikor „rákszűrést” végzünk, nem az összes nőgyógyászati daganat szűrésére kerül sor, hanem csak a méhnyakról veszünk mintát, tehát elsősorban a méhnyakrák szűrését végezzük el.

Méhnyaknak a méh alsó, nagyrészt a hüvelyben lévő részét értjük. Simaizomból, kollagénből, kötőszövetből álló képlet, melynek feladata, hogy elhatárolja a méhüreget a hüvelytől, azaz a külvilágtól. A méhnyak rákos elváltozása a nőkben előforduló 4. leggyakoribb daganattípus. A legfrissebb adatok alapján Magyarországon évente mintegy 450 nő veszíti életét ennek következtében. Ez a tény azért is rendkívül szomorú, mert ezen esetek nagy része megelőzhető lenne! A méhnyakrák ugyanis speciális helyet foglal el a rosszindulatú megbetegedések között: ismereteink szerint az egyetlen olyan daganat, amelyet szinte teljes mértékben (néhány ritkábban előforduló változatától eltekintve) fertőzés (humán papillómavírus – HPV) okoz, ami a méhnyakrák 99,7%-ában kimutatható. A HPV-vírusnak számos törzse ismert, ezek közül megkülönböztetünk a rák szempontjából alacsony és magas rizikójú HPV-törzseket, tehát nem minden HPV-vírus okoz daganatos elváltozást. A HPV döntően szexuális úton terjedő fertőzés, a nők több mint 80%-a találkozik vele élete során, majdnem mindig tünetmentes. Az immunrendszer a legtöbb esetben hatékonyan képes védekezni ellene, így a HPV-fertőzés a legtöbb esetben átmeneti: 2 éven belül megszűnik.

A HPV-fertőzés és a méhnyakrák közötti kapcsolatra jellemző, hogy a fertőzés kialakulásától számítva a méhnyakrák általában csak évekkel később fejlődik ki.

A HPV-fertőzés napjainkban már megelőzhető, az elérhető védőoltás forgalomban lévő legmodernebb változata már 9 törzs ellen nyújt védelmet. A védőoltás nemcsak gyermekkorban, hanem bármilyen korosztályban is alkalmazható (általában 45 éves korig javasolt az oltás beadása).

A méhnyakrákszűrés alapelveit a görög származású Georgios Nicholaus Papanicolaou fektette le az 1920-as években. Az angol nómenklatúra ezért Pap-testnek is hívja a méhnyakrákszűrést. A szűrés célja, hogy a daganatot minél korábbi fázisában, még a kialakulása előtt felismerjük, lehetőséget biztosítsunk a hatékony kezelésre, így a halálozás csökkentésére.

A régi Papanicolaou-féle osztályozás hat kategóriát különböztetett meg, P0-tól P5-ig. Bár ez az osztályozás is nők millióinak életét mentette meg, a tudományos ismeretek bővülése szükségessé tette a kezdeti nómenklatúra bővítését, pontosítását. 1994-ben megalkották a Bethesda-féle klasszifikációt, melynek 2014-es, legfrissebb változatát a Maternity Magánklinikán is kötelező érvényűen használjuk.

Az évenként elvégzett rákszűrést fontosságának hangsúlyozása mellett a szakma kiemeli, hogy a nőgyógyászati vizsgálat ilyenkor nem csak a citológiai mintavételre terjed ki. Klinikánkon a méhnyakrákszűrés mellett elérhető a HPV-tipizálás lehetősége is, melynek során meghatározható, hogy jelen van-e a HPV-vírus, és ha igen, milyen típusú. Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy hány éves kortól érdemes a szűrést elvégezni: egyes társaságok 21 éves kortól, mások (például a Nemzeti Rákellenes Program) 25 éves kortól javasolják a szűrést egészen 65 éves korig. A legtöbb szakmai társaság egyetért abban, hogy 65 év felett, amennyiben nem áll fenn rizikófaktor, és az utolsó 3 rákszűrés negatív volt, nem szükséges a továbbiakban méhnyakrákszűrést végezni.

A méhnyakrákszűrést bármikor el lehet végezni, kivéve a menstruációs vérzés alatt. A mintavétel során az orvos műanyag eszközzel (cusco) feltárja a hüvelyt, látótérbe hozva a külső méhszájat. A nyakcsatornából és a méhnyak felszínéről egy speciális eszközzel mintát vesz, amit egy üveglapra (tárgylemezre) kiken, fixálóoldattal rögzít, és megfelelő azonosítóval lát el. A mintát ezt követően egy laborba továbbítjuk, ahol a citológus kolléga elvégzi annak mikroszkópos vizsgálatát és értékelését. A citológiai mintavételen túl a méhnyakrákszűrés fontos eszköze a kolposzkópos vizsgálat is. A kolposzkópos vizsgálat során a méhnyakat egy speciális nagyító segítségével vizsgáljuk, hámelváltozásokat keresve rajta. A vizsgálat, hasonlóan a citológiai mintavételhez, nem okoz fájdalmat.

HOGYAN ÉRTELMEZZÜK A RÁKSZŰRÉS EREDMÉNYÉT?

A rákszűrés eredményének értelmezése minden esetben egyedi: függ az előzményektől, a rizikófaktoroktól, a kolposzkópos képtől, az életkortól stb. Az alábbi táblázatban iránymutatást szeretnénk adni a lelet értelmezéséhez, felhíva a figyelmet, hogy bárminemű kétség esetén mindig érdeklődjön kezelőorvosánál!

Amennyiben a kapott eredmény alapján (citológus kérése, kétes lelet stb.) a rákszűrést meg kell ismételni, 3–6 hónapot kell várni a következő mintavételig. Az eltelt idő alatt a gyulladásos folyamatok gyógyulhatnak, a hámeltérések esetén pedig megítélhető, hogy stagnál, romlik vagy javul az állapot.