A szülési fájdalomcsillapításról
Dr. Hupuczi Petronella PhD
Aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, egészségügyi menedzser
Fájdalmat az ember akkor érez, ha megsérül, trauma éri. A természet különlegessége, hogy van egy olyan élettani folyamat, amely egyéntől függően erős fájdalommal járhat, ez a szülés.
A szülési fájdalmat már Hippokratész is részletesen vizsgálta és elemezte,
melynek során arra a következtetésre jutott, hogy először szülőknél kifejezettebb és gyakoribb. A XIX. század közepéig a szülési fájdalmakat isteni eredetűnek tartották, s így mint a szülés természetes velejáróját meg sem próbálták csökkenteni. A fájdalomingert közvetítő idegpályák megismerésével kezdődött a törekvés a fájdalom hatékony csillapítására.
Az első szülési fájdalomcsillapítás (1847) a skót szülész, James Young Simpson nevéhez fűződik, aki ebből a célból étert használt (10). John Snow 1853-ban a kloroformot alkalmazta Viktória királynő szülésénél, amikor Lipót herceget világra hozta. Ezt követően a kloroform volt a leggyakrabban alkalmazott szülési fájdalomcsillapító módszer közel 100 évig, amikor is azt a nitrogénoxidul, majd az ópiátok, illetve az epiduralis érzéstelenítés váltotta fel.
A szülési fájdalomcsillapítás az elmúlt 150 évben óriási fejlődésen ment keresztül, de speciális helyzete folytán folyamatosan a viták kereszttüzében áll.
A szülési fájdalomcsillapítás módszerei,
tekintve, hogy terheseknél végezzük, mindig két személyre hatnak, a terhesre és magzatára. Ma is a tudományos munkák kedvelt témája a különböző fájdalomcsillapító eljárások magzati következményeinek vizsgálata. A fájdalomcsillapítás magzatra gyakorolt hatásának objektív megítélése céljából dolgozta ki Virginia Apgar (aki aneszteziológus volt) a napjainkban is széles körben alkalmazott Apgar pontrendszert.
A szülések évezredekig fájdalomcsillapítás nélkül történtek, így a szülési fájdalomcsillapítás a világ sok részén ma is „luxus” beavatkozásnak számít.
A szülési fájdalomcsillapításnak számos kritériumnak kell megfelelnie:
- Legyen biztonságos mind a terhesre, mind a magzatra nézve!
- Alkalmazása legyen egyszerű!
- Hatása legyen gyors, előre megjósolható, kiszámítható!
- A terhes legyen együttműködő a vajúdás és a szülés során!
- A fájdalomcsillapítás a szülés valamennyi szakaszában érvényesüljön!
- Minimális motoros blokk alakuljon ki, mellyel lehetővé válik a terhes aktív részvétele a szülésben!
- Könnyítse meg a szülést, és így elkerülhetővé válik egyéb beavatkozás alkalmazása!
- Ne csökkentse a méh működését, ne növelje a szülés időtartamát, a szülés befejező műtétek szükségességét és a császármetszés gyakoriságát!
- Alkalmazható legyen szükség esetén császármetszés érzéstelenítésére, mellyel elkerülhető az általános altatása alkalmazása!
A jó fájdalomcsillapítással nemcsak a „mai nők” fájdalommentes szülésre való igényüket elégítjük ki, de számos kedvező hatásával mind az anya, mind a magzat állapota javítható illetve stabilizálható. A szülési fájdalom a szervezetben stressz-reakcióját vált ki, fokozódik az energia felhasználás, az anya pulzusa, vérnyomása emelkedik. A fokozott energiafelhasználás gyorsabb kifáradáshoz, a méhösszehúzódások gyengüléséhez vezet. Szövődménymentes szülésnél, egészséges terheseknél a kompenzáló mechanizmusoknak köszönhetően ez a szülés lefolyását nem befolyásolja, azonban elhúzódó vajúdás és szülés esetén a fenti változások mind az anyára, mind a magzatra nézve veszélyesek lehetnek.
A napjainkban alkalmazott fájdalomcsillapító módszerek és gyógyszerek jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt 2 évtizedben.
Valamennyi fájdalomcsillapító gyógyszer és módszer közül azonban a gerincközeli technikák (epiduralis, spinalis, kombinált spinalis-epiduralis érzéstelenítés) segítségével csillapítható leghatékonyabban a szülési fájdalom. A regionális érzéstelenítés hatékony, könnyen kivitelezhető módszer, szükség esetén ismételhető, s mindezt úgy érjük el, hogy az terhes tudatállapotába nem avatkozunk be, ennek eredményeként a szülőnő a szülés teljes ideje alatt képes együttműködni orvosával, szülésznőjével.
A fenti technikák alkalmazásával ma már a szülési fájdalomcsillapítás elérte, hogy a szülő nő szinte fájdalommentesen, aktívan részt vehet a szülésben minimális mellékhatások mellett. Évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan módszer, amely mellett a vajúdó szabadon sétálhat, de ma már olyan művészi szintre fejlődött a szülési fájdalomcsillapítás, hogy ez is lehetséges.
Tapasztalataink szerint az epidurális fájdalomcsillapítás a közhiedelemmel ellentétben nem emeli a császármetszés gyakoriságát, de alkalmazásakor előfordul, hogy oxytocin adagolással is támogatni kell a szülés folyamatát. Az epiduralis érzéstelenítés mind anyai, mind magzati előnyei háttérbe szorítják az oxytocin igény megemelkedését, s ennek köszönhetően nem véletlenül a legkedveltebb fájdalomcsillapító módszer a fejlett országokban, s így a szülőnők 60%-a választja az epiduralis vagy a kombinált spinalis-epiduralis érzéstelenítést a szülési fájdalmak mérséklésére.
A spinális és epidurális érzéstelenítés esetén a kismamák magától a szúrástól félnek a legjobban.
E sorok írója, nem csak mint aneszteziológus, hanem mint édesanya is átélte ezeket a pillanatokat. Sok kismamával együtt mondhatom el, hogy a fájdalomcsillapításhoz szükséges beavatkozás fájdalommentes. Néhány páciens van, akik fájdalmat éreztek, de ők is egy sima injekció, vagy oltás okozta fájdalomhoz hasonították azt a néhány másodpercet és szinte azonnal megkönnyebbültek a fájások alatt a gyorsan ható fájdalomcsillapításnak köszönhetően. A fájdalomcsillapítás mellett levezetett szülésnek több pozitívuma van. Az anyák nem fáradnak ki, nincsenek kimerülve egy esetleg elhúzódó vajúdástól, teljesen más ilyen lelkiállapotban megélniük a szülést követő első órákat, amikor először találkoznak pocaklakójukkal.
A legnagyobb pozitívum, amikor egy császármetszést ébren, általános anesztézia nélkül élhet meg egy szülőnő. Korábban a császármetszések altatásban történtek, az anya órákkal a beavatkozás után felébredve találkozott csak először csecsemőjével. A Maternity Klinikán az édesapa is bent lehet a császármetszésnél, hisszük, hogy jelenléte sokat segít a kismamának. Az apáknak nem kell félni, hogy premier plánban kell végignézniük a műtétet, hiszen a párjuk fejénél, paraván mögött tartózkodnak. A szülés vagy császármetszés esetén is a baba anyukájával, édesapjával együtt van a családi szobában, ahol a teljes család együtt örülhet az új jövevénynek.
