A meddőségről II.

Meddőség esetén a pár mindkét tagját szükséges kivizsgálni, hiszen a gyermekáldás elmaradásának hátterében számos ok állhat, amelyek a nőt és a férfit egyaránt érinthetik. Az is előfordulhat, hogy a gyermektelenség a nemi együttlétek nem megfelelő gyakoriságával vagy időzítésével függ össze, ezért a pár szexuális életének ismerete különösen fontos.

A férfi kivizsgálása

Ondóvizsgálat. Az ondóminta leadására a meddőségi ambulancia erre kialakított helyiségében kerül sor, mivel a hímivarsejtek igen rövid ideig maradnak életben a szervezeten kívül, és termékenyítő képességüket is hamar elveszítik. A vizsgálatot megelőzően 4-5 napos önmegtartóztatás indokolt. Az ondóvizsgálat célja a mintában jelen lévő spermiumok számának, mozgékonyságának, valamint alakjának megállapítása. Fertőzésre utaló jelek ugyancsak kimutathatóak a vizsgálat során.

Andrológiai vizsgálat. Ez a herék és az egyéb nemi szervek alakjának és működésének vizsgálatát foglalja magába.

A meddőség kialakulásában szerepet játszó hormonális eltérésekre vérvizsgálat útján deríthető fény. Bizonyos esetekben pedig szövetmintát kell venni a heréből a meddőség okának megállapítására.

A nő kivizsgálása

A meddő pár női tagjának kivizsgálásában alkalmazott módszerek egy részével a tüszőrepedés bekövetkezte, illetve annak ideje állapítható meg, míg másik részük a nemi szervek alaki rendellenességeinek vizsgálatát célozza.

Vizeletvizsgálat. A tüszőrepedés időpontja egy házilag elvégezhető vizeletteszttel jelezhető előre. A teszt (amely általában bármely drogériában beszerezhető) célja az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (sárgatestképződést serkentő hormon) mennyiségének vizsgálata. Ennek a hormonnak a hatására következik be az ovuláció. Ha a teszt pozitív, az arra utal, hogy az ovuláció nemsokára (1-2 napon belül) bekövetkezik.

Alaphőmérséklet mérése. A tüszőrepedés után az egészséges nő alaphőmérséklete mintegy 0,5 ℃-kal megemelkedik. Az emelkedés több napig is eltarthat. Az alaphőmérséklet változásainak feljegyzéséhez a reggelente, felkelés előtt a szájban mért hőmérsékletet egy görbén kell ábrázolni. Ezt általában 2-3 hónapig célszerű végezni. Ennek segítségével megállapítható, hogy bekövetkezett-e, és ha igen, rendszeres-e az ovuláció. A görbe segítségével a többi vizsgálat időpontjának kiválasztásához is segítséget kaphatunk.

Sárgatesthormon vizsgálata. A tüszőrepedést követően a petefészkek sárgatesthormont termelnek, amely felkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejtből fejlődésnek induló előébrény befogadására. A sárgatesthormon-szint vizsgálatára a vizeletvizsgálattal kimutatott sárgatestképződést serkentő hormon csúcs (LH-csúcs) jelentkezését követő 5., 7. és 9. napon kerül sor.

Szövetmintavétel a méhnyálkahártyából. Ezzel a vizsgálattal megállapítható az ovuláció megtörténte, valamint az, hogy miként reagál a méhnyálkahártya a ciklus második felében bekövetkező hormonális változásokra. A mintavételre néhány nappal a havivérzés várható időpontja előtt kerül sor. Az orvos egy vékony csövet vezet a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méh üregébe, amelynek segítségével parányi darabot távolít el a méhet bélelő nyálkahártyából. A mintát mikroszkóppal vizsgálják.

Ultrahangvizsgálat. Az ultrahangvizsgálat során hanghullámok segítségével ábrázolják a belső szervek, így a petefészkek és a méh szerkezetét, valamint a méhnyálkahártya vastagságát. A vizsgálat az érésben lévő petesejteket tartalmazó tüszők ábrázolására is alkalmas. Ez a kivizsgálás (HYCOSY) megállapítja a petevezetékek átjárhatóságát vagy összenövését és kiábrázolja a méhüreg alakját.

Méhtükrözés (hysteroscopia, HSK). A méhüreg elváltozásainak, valamint a petevezetékek méhűri nyílásainak megtekintésére szolgáló eszközt a méh nyákcsatornáján keresztül vezetik be. A méhtükrözést altatásban végzik, mely során a méh üregét folyadékkal töltik fel. A vizsgálat során kisebb beavatkozások, például szövetmintavétel elvégzésére is lehetőség nyílik.

Hastükrözés (laparocsopia, LSK). A hastükrözés során fényforrással ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe egy rövid (1-2 cm-es), a köldök alsó szélénél ejtett metszésen keresztül. A hasüreget gázzal töltik fel, hogy a méh jól látható legyen. Az eljárás alkalmas a meddőség kialakulásában szerepet játszó kismedencei elváltozások vizsgálatára, mint például az endometriózis. A hastükrözés során festékanyag segítségével a petevezetékek átjárhatósága is tesztelhető.

A meddő nő kezelése

A megfelelő módon fejlődő petesejtek kilökődésének elmaradása esetén az ovuláció gyógyszerekkel elősegíthető. A kezelés során mellékhatások léphetnek fel (pl. többes terhesség jöhet létre), ezért a gyógyszerelés csak szoros orvosi ellenőrzés mellett történhet. A meddőség hátterében álló okok más része műtéttel oldható meg. Ehhez részben a diagnosztikában is alkalmazott módszereket használunk, de vannak olyan esetek is, amelyekben a gyermekáldás csak bonyolultabb eljárások alkalmazásával érhető el.

A meddő pár kezelése

Előfordulhat, hogy a meddőség oka a pár mindkét tagjának alapos kivizsgálása után is rejtve marad. Bizonyos esetekben (elhízás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) az életmód-változtatás is segíthet, máskor orvosi közreműködés válik szükségessé.

Mesterséges ondóbevitel

A mesterséges ondóbevitelhez az ondómintát általában előkészítés után használják fel a sikeres megtermékenyítés érdekében. Az ovuláció körüli időben a spermát a hüvelyen és a méh nyakcsatornáján keresztül a méh üregébe fecskendezik (intrauterin inseminatio). A felhasznált ondó a meddő pár férfi tagján kívül donortól is származhat. A donorspermát fagyasztva tárolják, amíg az adományozót öröklődő rendellenességek és nemi úton terjedő betegségek, többek között az AIDS irányában ki nem vizsgálják. A mesterséges ondóbevitelre az esetek döntő részében a peteérés serkentésével kerül sor. A spermát ilyenkor az ovuláció időpontjának környékén helyezik a méh üregébe. A kezelés a többes terhességek fokozott kockázatával jár.

Szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF)

A petesejtek szervezeten kívüli megtermékenyítéséhez szinten többszörös tüszőnövekedést, illetve peteérést biztosító gyógyszerek szükségesek. A megérett petesejteket ultrahang-ellenőrzés mellett közvetlenül az ovuláció várható időpontja előtt szívják le a petefészekből, tű segítségével. A petesejteket laboratóriumi edénykében termékenyítik meg a hímivarsejtekkel. Amennyiben a rendelkezésre álló ondósejtek száma nagyon alacsony, vagy a tüszők leszívása során csak kevés vagy nem megfelelő minőségű petesejtet nyernek ki, az érett petesejtek burkát egy, a hajszálnál mintegy tízszer vékonyabb üvegtűvel átszúrják, és azon keresztül egyetlen ondósejtet fecskendeznek a petesejt belsejébe (intracitoplazmatikus spermiuminjekció). Ezt az eljárást alkalmazzák akkor is, ha a hímivarsejteket csak a mellékheréből vagy a heréből mikrosebészeti módszerek segítségével tudják kinyerni. A megtermékenyített petesejtből fejlődő előébrényt 2-3 nap múlva helyezik vissza a méh üregébe a hüvelyen keresztül. A beültetésre nem került előébrényeket lefagyaszthatják és egy későbbi ciklusban ültethetik majd be.

Tisztelt Várandósaink és Pácienseink!
A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel saját maguk védelme érdekében otthonukon kívül is viseljenek maszkot! Kérjük a klinikára is maszkban érkezzenek!
A megnövekedett igényekre való tekintettel a rendelésen kívül felíratott receptek kiadási rendje megváltozott. Az emailben vagy telefonon kért vényeket kiállítjuk és postai úton megküldjük Önöknek. Így tudjuk kiküszöbölni az utazást és csökkenteni a személyes kontaktusokat. Ennek a szolgáltatásnak a díja 5000 Ft, amelyet kérjük előzetesen, utalással rendezzenek.
Köszönettel:
Maternity Magánklinika
X