A gyermekágyi depresszióról
Soltész Krisztina
Klinikai szakpszichológus
Maternity Stúdió
Telefon: +36 1 213 4221
E-mail: studio@maternity.hu
A szülés körüli (peripartum) depresszió nem azonos a „baby blues”-nak nevezett jelenséggel, amely tüneteiben hasonlít a valódi depresszióhoz és a szülés körüli időszakban nagyon gyakori de néhány nap vagy hét alatt magától elmúlik. A gyermekágyi depresszió hosszabban elhúzódik, egyre mélyebb, és a férj, család segítsége nem elég.
Nem összekeverendő a gyermekágyi pszichózissal sem. Ekkor a realitáskontoll sérül, vagyis az édesanya nem a valóságnak megfelelően érzékeli a körülötte levő világot, hallucinációi, téveszméi lehetnek. Pl. úgy érzi, hogy az újszülött bántani akarja őt, vagy ő érez nagyon erős késztetést arra, hogy kárt tegyen gyermekében, akit pedig nagyon szeret.
A gyermekágyi depresszió hátterében sokféle ok húzódhat meg. Van biológiai, hormonális megalapozottsága, tehát olyan testi elváltozások, amelyeket az édesanya akaratlagosan nem tud irányítani, befolyásolni.
További hajlamosító tényezők:
- kialvatlanság, fáradtság
- komplikált szülés, koraszülés vagy beteg gyermek születése
- bizonyos pszichés faktorok
- alacsony önbecsülés (alacsony kompetencia, magas énideál – úgysem tudok olyan jó lenni, mint amilyennek elvárom magamtól)
- önfeláldozás séma (feláldozom a saját jogos igényeimet, a számomra fontos dolgokat, aztán áldozatnak érzem magam)
- perfekcionista attitűd (semmi sem elég jó csak a tökéletes, ami nem tökéletes az rossz, tehát ha nem vagyok tökéletes anya, akkor rossz anya vagyok, fekete-fehérben látja önmagát)
- korábbi depressziós epizódok
- párkapcsolati problémák
- úgy érzi az édesanya, hogy a férj nem áll mellette, nem támogatja, kritizálja őt
- nem bízik a férjében (helyette pl. csak a saját anyjában bízik…stb)
- ha volt a családban depressziós beteg (szülők, testvérek)
- ha az anya úgy érzi, nincs a helyén, fél, hogy nem tud majd visszamenni a munkába
- ha nem vágyott volt a terhesség, nem saját döntés eredménye, esetleg külső nyomás miatt vállalt gyermeket (család vagy férj akarta)
- felnőttlét legitimálása volt a gyermekvállalás oka (ha anya vagyok, akkor nem tekinthet a család gyereknek).
Pszichológus vagy pszichiáter teszttel, interjúval be tudja azonosítani ezt a kórképet és megfelelő pszichoterápiával, esetleg átmenetileg adott antidepresszánsokkal tud az édesanya segítségére lenni a gyógyulási folyamatban.
A megelőzéshez javasoljuk, hogy az édesanya aludjon, pihenjen sokat, a lehető legtöbbet szülés után és az azt követő 6 hétben. Nem véletlenül hívja ezt az időszakot a magyar nyelv nagy bölcsességgel gyermekÁGYnak. A csecsemő kiszámíthatatlan napirendjéből adódóan akkor kell aludni, amikor a gyermek alszik, akár nappal is. Próbáljon minél több segítséget igénybe venni a házimunkák terén, hogy valóban tudjon regenerálódni testileg és lelkileg is.
További segítséget jelenthet az, ha közösséget keres más anyukákkal, akikkel megoszthatja problémáit, kételyeit, tanácsot kérhet és adhat másoknak. Ezekben a közösségben azt is tapasztalni fogja, hogy a gyermek gondozása miatti aggodalom teljesen természetes, meglátja, hogy másoknak sem könnyű ez az időszak, nem csak ő küszködik nehézségekkel.
Fontos már a várandósság alatt kitapasztalni, hogy milyen tevékenységek vagy relaxációs módszerek vannak segítségére abban, hogy valóban testileg, lelkileg felfrissüljön. Ezekre a szülés után is feltétlenül fordítson időt.
A család részéről fontos az édesanya megértő támogatása ebben a folyamatban, hiszen egy gyermek kihordása, megszülése és szülés utáni ellátása, szoptatása nagyon igénybe veszi az anyai szervezetet, a testet és a lelket egyaránt. A támogatásnak ki kell terjednie a lelki megerősítésre, a pozitív dolgok visszajelzésére (ügyes voltál, büszke vagyok rád) a praktikus segítségnyújtásra a házimunkában, és akár a megfelelő szakember felkutatására, ha a gyermekágyi depresszió tünetei mégis megjelennének.
