phone-iconTel: +36-(06)-1-213-4222

phone-iconTel: +36-(06)-20-666-3600

phone-iconÜgyelet (19:00 - 07:00): +36-(06)-20-825-0840

email-iconE-mail:
info@maternity.hu

instagram.com/maternityclinicbudapest

A válasz egyértelmű igen. Mégis 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrákban. Többnyire önhibájukból. Ha minden nő évente egyszer elmenne nőgyógyászati vizsgálatra, akkor 450-en biztosan életben maradnának. Mi az oka, hogy 50-en mégis meghalnának? Ennek több oka van. Az egyik, hogy vannak nagyon agresszív, nagyon gyorsan terjedő daganatféleségek, a másik ok, hogy a szűrő- és diagnosztikus módszerek sem mindig 100 %-osak, végül a vizsgálatot végző személyek sem egyformán felkészültek, és mindig ott van a szerencse, ami kell a betegség korai felismeréséhez és a gyógyuláshoz, viszont a régi bölcsesség szerint a szerencse csak azokat látogatja meg, akik felkészülten várják!

Milyen tüneteket okoz a méhnyakrák?

Ez a daganatféleség korai stádiumban sokáig nem okoz panaszt, tünetek csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, a bővebb folyás és a vérzés. A vérzés először csak szexuális együttlét után mutatkozik („kontakt vérzés”), később rendszertelenül, sőt állandóan. A széteső daganatszövetből eredő véres-gennyes, törmelékes váladék már igen előrehaladott méhnyakrák tünete. A gyógyíthatatlan stádiumban a daganat tovaterjedése a kismedencei idegek nyomása következtében deréktáji és alsó végtagi fájdalmakat okoz, a nyirokerek és vénák összenyomása alsó végtagi nyirokvizenyőt, mélyvénás trombózist idéz elő. Ha a húgyhólyagot és a húgyvezetékeket, sőt a végbelet is megtámadja a daganat, véres vizelet és véres széklet jelentkezik. Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy ezt a daganatféleséget akkor kell diagnosztizálni, amikor még panaszokat, tüneteket nem okoz!

Mi az a rákmegelőző állapot?

A nőgyógyászati rákszűrés célja a méhnyak rákmegelőző állapotainak a felismerése. Csaknem minden nő találkozik életében Humán Papillóma Vírussal (HPV-vel), de csak 1 százalékukban támadja meg a vírus a méhnyak méhszáj körüli hámszövetét. Attól függően, hogy a HPV hatására átalakult sejtek (szaknyelven dysplásiás sejtek) a hámszövet mely rétegeit érintik, 3 szövettani fokozatot különböztetünk meg: CIN I. (A CIN a cervicalis intraepithelialis neoplasia, tehát magyarul a méhnyak hámszövetében megjelenő daganatos, dysplasiás burjánzás rövidítése): a hámszövet alsó rétegében láthatók a dysplasiás sejtek, CIN II. esetén a hámszövet kétharmada érintett, a CIN III. pedig azt jelenti, hogy a hámszövet teljes vastagságában látható a dysplasiás elfajulás. Nevezzük a CIN I.-et enyhe, a CIN II.-őt közepes, a CIN III.-at súlyos fokú dysplasiának is. Lényeg az, hogy ezek a méhnyakrák rákmegelőző állapotai, amelyeket a panaszok vagy tünetek megjelenése előtt kell a szakembernek felismernie és gyógyítania. Érthető módon, ha ezeket az elváltozásokat eltávolítjuk, akkor nem lesz miből kialakulnia a méhnyakráknak.

Hogyan lehet ezeket a rákmegelőző állapotokat felismerni?

Erre két szűrőmódszer áll a nőgyógyász rendelkezésére. Az egyik a kolposzkópia, amelynek az a lényege, hogy a hüvely feltárása után egy kis (5-20-szoros) nagyítású, saját fényforrással rendelkező sztereomikroszkóppal vizsgáljuk a külső méhszáj körüli hámfelszínt. Rákmegelőző állapot esetén a normálistól eltérő képet látunk. A másik szűrőmódszer a citológia, a méhszáj területéről ugyanis könnyen nyerhetők lesodort hámsejtek, amelyeket tárgylemezre kenünk és megfestés után a citológus szakember értékeli. Ezt a módszert Papanicolaou görög anatómus még az 1940-es években fejlesztette ki, és ennek révén vagy ép sejteket lát a citológus (ekkor adja a P1-es vagy P2-es osztályzatot, a P betű a felfedező kezdő betűje), vagy amennyiben dysplasiás vagy arra gyanús sejteket talál, akkor P3-as a lelet, vagy, ha egyenesen daganatos sejteket vél felfedezni, akkor P4-es az osztályzat. A P1 és P2 esetén nincs tennivaló, P3 esetén gyulladásellenes kezelés után ismétlés ajánlott, és ismételten P3-as, illetve eleve P4-es lelet esetén conisatio javasolt. Erre tehát akkor van szükség, ha akár a kolposzkópia, akár a citológia, vagy mindkettő gyanúsnak találja a méhszáj körüli hámszövetet. A két módszer együttes alkalmazásával a rákmegelőző állapotok 95 %-ban kiszűrhetők. Kizárólag a citológia 85-90 %-ban megbízható. Ezért javasolják a magyar nőgyógyászok több mint 50 éve mindkét módszer alkalmazását (külföldön sok helyen csak akkor ajánlják a kolposzkópiát, ha a citológiai eredmény gyanús!) Engem az egyetemen, majd a szakorvosi kiképzésemen így tanítottak, s magam is ezt a gyakorlatot adtam tovább tanítványaimnak, és ezt írtam le a tankönyveimben is. Tehát mi a lényeg? Az, hogy rákmegelőző állapot gyanúja esetén szövettani vizsgálat szükséges annak bizonyítására, hogy valóban fennáll-e a rákmegelőző állapot, vagy nem, sőt nincs-e eleve invazív rákszövet.

Mi az a conisatio és mi a szövettani lelet következménye?

A méhnyak bejáratánál elhelyezkedő méhszáj körül köralapú, a méhnyak csatornája felé kúpszerű kimetszést conisatiónak nevezzük (conus=kúp). Az anyagot formalinban fixáljuk és patológiai intézetbe küldjük. A szövettanász (hisztopatológus) szakember sok metszetet készít a szövetdarabkából és keresi a dysplasiás sejteket, a CIN jeleit, az esetleges rákos elfajulást. Ha az eredmény teljesen negatív (tehát nincsenek dysplasiás sejtek, legfeljebb gyulladás okozta ezek gyanúját), vagy CIN I., CIN II., CIN III., akkor további tennivaló nincs, a páciensnek hátralévő életében igen-igen nagy valószínűséggel nem lesz méhnyakrákja, de természetesen évente továbbra is el kell járnia nőgyógyászati ellenőrző vizsgálatra. Ha az eredmény invazív rák, tehát a dysplasiás sejtek áttörték a hámszövet alaplemezét, akkor műtétre van szükség. Általában, ha a conisatio révén kerül felismerésre a rák, akkor még korai (ún. I-es) stádiumról van szó, amely esetek véglegesen meggyógyíthatók. Méhnyakrákos beteg műtétjét csak kevés nőgyógyász vállalhatja, mert ahhoz nagy tapasztalatra és anatómiai ismeretre van szükség.

Kell-e a HPV-t szűrni?

Elsősorban üzleti megfontolásokból az elmúlt évtizedekben megpróbálták a citológiai szűrést külföldön a HPV vírusok szűrésével felváltani. Ha belegondolunk, hogy a nők 80 %-a a HPV valamelyik típusával fertőzött, de csak 1 %-ukban alakul ki a méhnyakrák megelőző állapota, akkor nyilvánvaló, hogy a HPV vizsgálaton alapuló szűrés nem helyettesítheti a citológiai és kolposzkópos szűrővizsgálatot, továbbá nem válthatja ki az ezen két vizsgálat alapján indokolt conisatiót sem. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy jelenleg a HPV-fertőzöttségnek nincs eredményes terápiája, sőt minden kezelés nélkül a HPV a hüvelyből el is tűnhet, érthető, hogy nem a HPV kimutatása a lényeg, hanem az, hogy okozott-e sejtelváltozást. Viszont a HPV elleni védőoltásnak (jelenleg kétféle van forgalomban) komoly jelentősége van 13-15 éves leányok esetében, akik még nagy valószínűséggel nem találkoztak HPV-vel. Ebből következik, hogy azok számára, akiknek már volt szexuális kapcsolatuk, a jelenlegi védőoltások csak részleges védettséget nyújthatnak. Biztató, hogy a HPV elleni terápiás vakcina kidolgozása folyamatban van.

Mi a nőgyógyásza felelőssége?

  1. A nőgyógyász szakorvos felelőssége abban áll, hogy a hozzá forduló nő panaszait komolyan vegye, hüvelyi vérzés (különösen kontakt vérzés), véres folyás esetén járjon az okok után.
  2. Minden évben egyszer vegyen citológiai mintát a méhszáj területéről és minden vizsgálat alkalmával végezzen kolposzkópos vizsgálatot.
  3. Minden vizsgálat alkalmával tapintsa át a kismedencét, a méhtest és a petefészek daganatai után kutatva, s a legkisebb gyanú esetén végezzen, vagy végeztessen ultrahangvizsgálatot.
  4. Ha a legkisebb bizonytalanságot érzi a beteg ellátásával kapcsolatban, kérjen segítséget tapasztaltabb kollégától, s csak olyan műtétre vállalkozzon, amely végzésében megfelelő jártassággal rendelkezik. A szakorvosi bizonyítvány önmagában nem jogosít fel bennünket arra, hogy minden nőgyógyászati műtétet magunk csináljunk. A beteg érdeke az első!
  5. Minden nő figyelmét hívja fel 35-40 éves kortól az emlőszűrés, a mammográfia fontosságára és irányítsa őket megfelelő helyre.

Mi a nők felelőssége?

  1. Ha nem kívánnak egyelőre terhességet, akkor találják meg a számukra legideálisabb fogamzásgátló módszert.
  2. Ha kénytelenek nem állandó kapcsolatban élni, akkor gondoljanak a promiszkuitás veszélyeire, a nemi betegségekre, melyek nagy részét gumióvszer használatával meg lehet előzni.
  3. Nőgyógyászati jellegű panaszok esetén késlekedés nélkül fel kell keresni nőgyógyászt.
  4. Nőgyógyászati panaszok nélkül is minden évben egyszer nőgyógyászati szűrővizsgálaton indokolt részt venni. (Újabb ajánlások a 3 évenkénti szűrést elegendőnek tartják, de ezt ne fogadják el, egy nőnek nemcsak a méhnyakráktól kell félnie.)
  5. Ahogy minden nőnek van fodrásza, általában van nőgyógyásza is. Ha nem elégedettek a fodrászukkal, le szokták cserélni. Ezt velünk, nőgyógyászokkal is meg lehet tenni.
Prof. Dr. Papp Zoltán

Prof. Dr. Papp Zoltán
A szerző A Maternity Magánklinika igazgatója.

 

Központi telefonszámunk és időpont kérés: 061-213-4222

Időpontfoglalás

Időpont foglaláshoz, kérem adja meg adatait és kollégáink munkaidőben 1 munkanapon belül pontosítják Önnel az időpontot vagy küldjön emailt.

Sürgős esetben a telefonos időpont-egyeztetés lehetőségét biztosítjuk.

Eseménynaptár

A várandós nők és gyermekeik mindenek előtt