phone-iconTel: +36-(06)-1-213-4222

phone-iconTel: +36-(06)-20-666-3600

phone-iconÜgyelet (19:00 - 07:00): +36-(06)-20-825-0840

email-iconE-mail:
info@maternity.hu

A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta.A császármetszés aránya az elmúlt évtizedekben emelkedett, és ez mind a szakmai, mind a laikus közvéleményt egyaránt foglalkoztatja.

Az 1990-es évek végére az Amerikai Egyesült Államokban 21%-os országos császármetszési gyakoriságot regisztráltak, ezért kormányprogram született az arány 15%-os csökkentésére, ez azonban nem valósult meg, sőt tovább emelkedett a műtétek száma. (Nem lehet íróasztal mellől dönteni egy műtét szükségességéről. A kérdés természetesen az, hogy milyen mértékig indokolt követni a profilaktikus szemléletet.) A 2003-as adatok szerint a császármetszések aránya már 26,7% volt, ezen belül az elektív (tehát eleve kijelölt időpontra tervezett) császármetszéseké 19,1%-ra nőtt. Az „elképzelt” 15% helyett 2007-ben az Egyesült Államokban már meghaladta a császármetszés gyakorisága a 30%-ot. Az Európai Unió országaiban változatos a császármetszések aránya, 2000-ben ez átlagosan 20,5%, 2004-ben 23,6%-ra emelkedett.

Hazánkban is megfigyelhető a nemzetközi tendencia, az országos gyakoriság 1990-ben 10% körüli volt, ami a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban pedig már közel 30% volt.

Veszélyes a műtét? A császármetszés ma egy biztonságosan végezhető műtét, de természetesen minden beavatkozásnak lehetnek nem kívánatos velejárói, nagy statisztikák szerint császármetszés esetén is igen ritkán, de előfordulhat, hogy az édesanya meghal. Ilyen esetekben az anyai halálozást nehéz a műtét terhére írni, mivel ezek hátterében általában a súlyos társuló (a császármetszést eleve szükségessé tevő) anyai betegségek állnak, nem pedig maga a beavatkozás. A nemzetközi statisztikák szerint a múlt század második felében a császármetszésen átesett betegek között tapasztalt anyai halálozás még 3-7-szer magasabb volt, mint a hüvelyi szüléseknél, de az új évezred első évtizedében már nincs különbség a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés anyai halálozási arányszámát illetően. Az életveszélyes szövődmények közül az egyik leggyakoribb a vérzés, de ezt jól felszerelt intézetekben tapasztalt operatőrök uralni tudják. Viszonylag ritka a műtét alatti sebészi szövődmény, egyéb szervek sérülése, gyulladása. A hüvelyi szülést ritkábban követi súlyosabb szövődmény, mint pl. trombózis, embólia. Ugyanakkor hüvelyi szülést követően a medencefenék funkciójának a romlása lényegesen gyakoribb, mint hasi műtétet követően. Ma már ezt objektív méréssel is igazolni lehet. Mindezek a császármetszés kérdésének szakmai szempontokon túlmutató, filozófiai megközelítését is igénylik.

A császármetszés magzati kockázata elhanyagolható, sőt csökken a születési magzati sérülések száma (pl. kar, váll), az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, a magzati oxigénhiányból eredő következmények.

Az idősebb anyai életkor mind az először szülőkben, mind a többedszer szülőkben növeli a császármetszések valószínűségét, melynek okai között szerepel, hogy az első gyermek érkezése karrier és tanulási szempontok miatt egyre inkább a 30-as és 40-es életévekre tolódik. Statisztikailag kimutatható a magasabb életkor és az iskolázottság, az ezzel együtt járó jobb érdekérvényesítő képességnek a császármetszési frekvenciára gyakorolt hatása.

         Az elmúlt évtizedekben felmerült a társadalmi igény, hogy egy várandós nő orvosi javallat nélkül is kérhesse a császármetszés végzését. Vannk országok, ahol ezt megengedik, az amerikai statisztikák szerint az anya kérésére végzett császármetszések aránya az összes császármetszés 4-18%-ára tehető. A szülő nők részéről az igény leggyakoribb oka a fájdalmaktól, illetve magától a szüléstől való félelem. Többedszer szülőknél a korábbi szülések kellemetlen tapasztalatai képezhetik a kérés leggyakoribb okát. Megbízható hazai tanulmány nem áll rendelkezésre a Magyarországon császármetszéssel szülni kívánó nők arányáról. Általában elmondható, hogy a terhesek kb. 6-10%-a fél a szüléstől, a félelmek a fájdalommal, szülési sérüléssel, sürgős császármetszés szükségességével, a családi élet változásával kapcsolatosak és gyakoribbak először szülőknél. A hazai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2008-ban írt állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy orvosi javallat nélkül, kizárólag anyai kérésre császármetszés nem végezhető. Ugyanakkor a szüléstől való félelem, a kedvezőtlen korábbi élmények a családban, az ismerősök között olyan indokok lehetnek, melyek a szülészeti státust is figyelembe véve (nagy magzat, először szülő stb.) megalapozhatják a császármetszés indokoltságát.

Évek óta tapasztalható a gyermekvállalási kedv csökkenése, az első gyermek vállalása egyre idősebb anyai életkorban következik be. A várandósgondozás fejlődésével ma már súlyosabb anyai betegségek sem képezik terhesség kiviselésének ellenjavallatát. A praenatalis diagnosztika színvonala emelkedett, évről-évre nő az IVF technikával fogant terhességek száma, ennek megfelelően emelkedik az ikerterhességek aránya is. A méhen végzett műtétek pl. mióma vagy fejlődési rendellenesség miatt szintén növeli a császármetszések gyakoriságát.

A társadalom elvárása a „modern” szülészettől igen sokrétű, azaz fő szempont a biztonságosság, lehetőleg legyen fájdalommentes, egyszerű, és ezért a császármetszés is egyre inkább elfogadott (és elvárt) „természetes” szülésmód. A közvélemény csak a 100%-os sikertörténeteket fogadja el (maximális elvárás), komplikációk jelentkezésekor élnek a jogi fellépés lehetőségével. Ezzel párhuzamos igény a természetes szülés is, azaz a szélsőség szélsőséget szül, vissza a természetes szülés folyamatához: a spontán hüvelyi szüléshez való ragaszkodás is egyre több esetben tapasztalható a megrendelésre végzett császármetszések mellett. Mindenki saját elhatározásából dönt, hogy miként szeretne szülni, és a gondolatokat egyeztetni kell a választott szülészorvossal. A szakmai szabályok betartása mellett és keretein belül tiszteletben tartjuk a „szülési terveket“, de csak abban az esetben vállakozunk a szülés spontán vezetésére, ha az édesanya elfogadja, hogy ha baj van, akkor nem szabad késlekedni a császármetszéssel!

Ugyanakkor azt is tiszteletben tartjuk, ha az édesanya eleve császármetszést szeretne, de ezt a kérést csak akkor tudjuk teljesíteni, ha részletes beszélgetés előzi meg, melynek során megismerjük a kérés okát és indokoltságát, és módunk van a császármetszés előnyeit és hátrányait az adott terhességre vonatkozóan ismertetni és elmagyarázni.

Prof. Dr. Papp Zoltán

Prof. Dr. Papp Zoltán
szülész-nőgyógyász szakorvos, klinikai genetikus, A Maternity Magánklinika igazgatója.

 

Központi telefonszámunk és időpont kérés: 061-213-4222

Időpontfoglalás

Időpont foglaláshoz, kérem adja meg adatait és kollégáink munkaidőben 1 munkanapon belül pontosítják Önnel az időpontot vagy küldjön emailt.

Sürgős esetben a telefonos időpont-egyeztetés lehetőségét biztosítjuk.

Eseménynaptár

A várandós nők és gyermekeik mindenek előtt